Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia


Redoxifolyamatok az anyagcserében

Számos biológiailag fontos reakcióban történik elektronátmenet, ezért a folyamat szabadentalpia-változása jól megítélhető az elektródpotenciál értékéből. A 50. táblázatban összegyűjtöttük néhány biokémiai átalakulás pH = 7,00 értéken mért standard elektródpotenciálját (ε°’).
 
50. táblázat. Standard elektródpotenciálok 25 °C-on és pH = 7,00 értéken
Redoxifolyamat (oxidált + ne redukált)
n
ε°’ (V)
α-ketoglutarát → szukcinát + CO2(g)
2
–0
,67
acetát → acetaldehid
2
–0
,60
2 H+ + 2 e → H2(g) (pH = 7,00!)
2
–0
,41
NAD+ + H+ + 2 e → NADH
2
–0
,32
NADP+ + H+ + 2 e → NADPH
2
–0
,32
acetaldehid → etanol
2
–0
,20
piruvát →laktát
2
–0
,19
fumarát → szukcinát
2
0
,03
dehidroaszkorbát → aszkorbát
2
0
,08
citokróm-c1 (Fe3+) → citokróm-c1 (Fe2+)
1
0
,22
1/2 O2(g) + 2 H+ + 2 e → H2O(l)
2
0
,81
 
Az elektródpotenciál értéke akkor függ a pH-tól, ha a H+ (vagy OH) is részt vesz a redoxireakcióban. A biokémiai redoxifolyamatokban ez gyakorlatilag mindig így van. Az elektródpotenciál vonatkoztatási alapja ilyenkor is a standard hidrogénelektród ([H+] = 1 M, azaz pH = 0,00).
A hidrogénelektród potenciálja pH = 7,00 értéken nem nulla, hanema redukciós félcella-reakció alapján:
 
2 H+ +2 e → H2 (g)
 
kiszámítható a Nemst-egyenletből:
 
 
Az egyenletben ε° = 0,00 (a standard hidrogénelektród potenciálja), [termék] = 1 (mivel a H2 gáz nyomását barban kell megadni és 0,1 MPa= 1 bar), [reaktáns] = [H+]2 = (1,00·10–7)2 = 1,00·10–14 (mivel pH = 7,00 megfelel [H+] = 1,00 0–7 M-nak) és n = 2 (2 mól elektron megy át).
 
 
A 48. táblázatban és 50. táblázatban egyaránt szerepel a víz képződését leíró redoxireakció, de az elektródpotenciálok nem azonosak: ε° = 1,225 V, ill. ε°’ = 0,81 V. A különbség a pH = 7,00 hidrogénelektród potenciáljának felel meg.
 
A redoxifolyamatok elektródpotenciáljából következtethetünk két redoxirendszer közötti elektronátmenetre. Igy pl. a
 
NAD+ + H++2 e → NADH
ε°’= –0,32 V
piruvát + 2 H+ + 2 e → laktát
ε°’2 = –0,19 V
 
folyamatok a standard elektródpotenciáloknak megfelelően úgy kapcsolódnak össze, hogy a piruvát redukálódik laktáttá és a NADH oxidálódik NAD+-vá!
 
NADH → NAD++ H++2 e
ε°’1 = –0,32 V
 
A két részreakció összevonható és kiszámítható a standard elektródpotenciál-változása:
 
piruvát + NADH + H+ → laktát + NAD+
ε°’ = ε°’1 + ε°’2 = 0,32 V + (–0,19 V) = 0,13 V .
 
A standard szabadentalpia-változás (AG") értéke a piruvát redukciója során NADH jelenlétében az alábbi módon számítható:
 
∆G°’ = –nF∆ε°’ = –2 mol · 96487 J V–1mo1–1 · 0,13 V = –25087 J = –25,09 kJ.
 
A szabadentalpia-változás előjele mutatja, hogy a reakció a felírt irányban önként végbemegy.
A fenti példában a standard elektródpotenciál alkalmazását mutattuk be biokémiai reakcióra, amikor a redoxifolyamatban részt vevő anyagok egységnyi koncentrációban vannak jelen. A valóságban ilyen arányok nem fordulnak elő, ezért a Nernst-egyenlet általános alakját is alkalmaznunk kell, vagyis az aktuális elektródpotenciálok értékeit számítjuk:
 
 
A 108. ábrán a példánkban szereplő két redoxifolyamat elektródpotenciál-változását mutatjuk be. Látható, hogy pl. a NAD+(ox.)/NADH(red.) elektródpotenciálja akkor azonos a standard elektródpotencíállal ( = –0,32 V), amikor az oxidált és redukált koncenlrációk aránya egy. Az elektródpotenciál pl. kevésbé negatív, ha a NAD+ koncentrációja nagyobb, mint a NADH koncentrációja. A laktát oxidációja piruváttá önként is lejátszódhat, ha a sejtben sok az oxidált NAD+ (pl. a 108. ábrán az 1. pont feletti koncentrációarányban) és a redukált laktát (2. pont alatt).
 
108. ábra. Elektródpotenciál változása. A szaggatott vonalak a két redoxirendszer pH=7,00 mellett mért standard elektródpotenciálját (ε°’) jelölik. A piruvát/laktát rendszer elektródpotenciálja nem mindig kevésbé negatív, mint a NAD+/NADH rendszeré. Ezért a piruvát redukciója mellett (ami standard elektródpotenciálokból következik). a laktát oxidációja is lejátszódhat önként
 

Általános és bioszervetlen kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave