Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Szárazelemek

A. Volta által készített első cink-réz galvánelemet több mint száz éve felváltotta a Leclanché-elem. A cink anód körbeveszi az NH4CI-ZnCl2 elektrolitgélt (110. ábra). Az ebbe merülő C-MnO2 katódon játszódik le a mangán(IV)-oxid redukciója:

Zn(s) + 2 MnO2(s) + 2 H2O(l) → Zn(OH)2(s) + 2 MnO(OH)(s)

A telep feszültsége 1,5 V. Hátránya, hogy a redoxireakció használat nélkül is lejátszódik (bár kisebb sebességgel), ezért a telep állás közben is kimerül.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_2087/#m1438aebszk_2087 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_2087/#m1438aebszk_2087)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_2087/#m1438aebszk_2087)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

110. ábra. Szárazelemek. a) Leclanché-elem és b) alkalikus elem felépítése

Az alkalikus elemek ezt a hátrányt részben kiküszöbölik. Legelterjedtebb képviselőjük a lúgos mangán(IV)-oxid-cink cella (feszültség kb. 1,5 V).

A felhasználási igények alakították ki a ,,gomb alakú”, miniatűr alkalikus elemeket. A Ruben-Mallory-elemben Zn anód és HgO katód van, feszültsége 1,35 V. A redoxifolyamatban fémhigany képződik, ami rendkívül veszélyes a környezetre:

Zn(s) + 2 OH– → ZnO(s) + H2O(l) +2 e–	(anódreakció) ,
HgO(s) + H₂O(l) +2 e– →Hg(l) +2 OH–	(katódreakció).

Ezért az újabban terjedő, bár kétségtelenül drágább változata, Ag O katóddal előnyösebb:

Ag2O(s) +H2O(l) + 2 e– → 2 Ag(s)+2 OH–

(katódreakció).

Az ezüst-oxid–cink elemek kb. hatszor annyi elektromos energiát képesek tárolni, mint a higany-oxid-cink elemek, ezért jobban is miniatürizálhatók. Napjainkban a környezetre kevéssé ártalmas lítium elemek használata terjedt el. A lítium elemek hosszú élettartamúak és a lítium kis atomtömege miatt viszonylag kis tömegű lítium is nagy számú elektront képes szolgáltatni anódként:

Li(s) → Li+(aq) + e–

Lítium elemeket alkalmaznak például szívritmus-szabályozókban, számítógépek memóriarendszereiben és más hordozható elektronikus készülékekben.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero