Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Komplexek képződése vizes oldatokban

A fémionok vizes oldatokban hidratálódnak, ami a fémionok és a vízmolekulák nemkötő elektronpárjai között létrejövő kötésnek tulajdonítható. Az így képződő akvakomplexek kialakulása Lewis sav-bázis reakcióként írható le, ahol a fémion (Mn+) az elektronpár-akceptor és a vízmolekulák (m számú H2O-molekula koordinálódása esetén) pedig az elektronpárdonorok:

Mn+ + m H2O

[M(H2O)m]n+

A kis töltésű és nagy méretű ionok, mint pl. a periódusos rendszer s-mezőjében található elemek ionjainak akvakomplexei viszonylag lazán kötik a vízmolekulákat. Ezeknek a fémionoknak a vizes oldata semleges. A kis átmérőjű és/vagy nagy töltésű ionok, pl. a d-mező fémionjainak akvakomplexei viszont erősen kötött vízmolekulákat tartalmaznak. A Fe3+-ionok 6 vízmolekulát koordinálnak az [Fe(H2O)6]3+ szerkezetű komplexben. Az Fe3+ és a H2O között olyan erős Fe–O kötés alakul ki, amely a H2O-molekula OH-kötésének további polarizációját idézi elő, lehetővé téve a H+-ion diszszociációját:

[Fe(H2O)6]3+ + H2O

[Fe(H2O)5OH]2+ + H3O+ .

A vízmolekulákhoz erősen kötődő fémionok vizes oldata ezért savas kémhatású.

Vizes oldatban a koordinált kötésű vízmolekulákat részben vagy teljesen helyettesíthetik olyan molekulák vagy ionok is, amelyek elektronpár átadására alkalmasak (Lewis-bázisok). Például a [diakva-ezüst(I)]-ion ammóniamolekulával is alkothat komplex iont

[Ag(H2O)2]+ + 2 NH3(aq)

[Ag(NH3)2]+ + 2 H2O(l)

amelyben a nitrogénatom az elektronpárdonor. A [hexaakva-vas(II)]-ionban, amely hat vízmolekulát tartalmaz, a vízmolekulák fokozatosan kicserélhetők cianidionnal:

[Fe(H2O)6]2+ + CN–(aq)

[FeCN(H2O)5]+ + H2O(l)

[Fe(CN)5(H2O)]3– + CN–(aq)

[Fe(CN)6]4++ H2O(l)

A vas(II)ion maximálisan hat cianidionnal alkot koordinált kovalens kötést, miközben a komplex ion töltése fokozatosan változik.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero