MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
A fémkomplexek szerkezete
A komplexben kötött elektronpárdonor molekulákat vagy ionokat ligandumoknak nevezzük. A fémion vagy fématom és a ligandum(ok) között létrejövő koordinált kovalens kötés(ek) alapján a komplexeket koordinációs vegyületeknek is tekintik. A fémion a hozzá kötődő ligandumokkal alkotja a komplex iont. A komplex ion töltése a fémion és a ligandumok töltésének algebrai összege.
A fémionhoz kovalens kötéssel kötött ligandumok alkotják az első koordinációs szférát, amely kevésbé disszociábilis. A második koordinációs szférát elektrosztatikus kölcsönhatással ionok (esetleg molekulák) hozzák létre, amelyek oldatban teljesen disszociálnak.
51. táblázat. Fémionok jellemző koordinációs száma
|
Fémion
|
Koordinációs szám
|
Példák
|
|
Ag+
|
2
|
[Ag(NH3)2]+
|
|
Ca2+
|
6
|
(Ca(H2O)6]2+
|
|
Co2+
|
4, 5, 6
|
[CoCl4]2–, [Co(CN)5]3–, [Co(H2O)6]2+
|
|
Cu2+
|
4, 6
|
(Cu(NH3)4]2+, [Cu(H2O)6]2+
|
|
Fe2+
|
6
|
(Fe(CN)6)4–
|
|
Pt2+
|
4
|
[PtCl4]2–
|
|
Zn2+
|
4
|
[Zn(H2O)2(OH)2]
|
|
Co3+
|
6
|
[Co(NH3)6]3+
|
|
Fe3+
|
6
|
[FeF6]3–
|
|
W4+
|
8
|
[W(CN)8]4–
|
A fémionhoz az első koordinációs szférában kötött ligandumok száma megadja a fémion koordinációs számát (51. táblázat). Értéke 2-10 között változhat és alapvetően a fémion méretét61 függ. Az 5. és 6. periódus fématomjai, ill. ionjai esetében a koordinációs szám már nyolc (ritkán hét) is lehet. A leggyakoribb koordinációs számok: kettő, négy és hat.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
