Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia


A fémkomplexek szerkezete

A komplexben kötött elektronpárdonor molekulákat vagy ionokat ligandumoknak nevezzük. A fémion vagy fématom és a ligandum(ok) között létrejövő koordinált kovalens kötés(ek) alapján a komplexeket koordinációs vegyületeknek is tekintik. A fémion a hozzá kötődő ligandumokkal alkotja a komplex iont. A komplex ion töltése a fémion és a ligandumok töltésének algebrai összege.
A fémionhoz kovalens kötéssel kötött ligandumok alkotják az első koordinációs szférát, amely kevésbé disszociábilis. A második koordinációs szférát elektrosztatikus kölcsönhatással ionok (esetleg molekulák) hozzák létre, amelyek oldatban teljesen disszociálnak.
 
51. táblázat. Fémionok jellemző koordinációs száma
Fémion
Koordinációs szám
Példák
Ag+
2
[Ag(NH3)2]+
Ca2+
6
(Ca(H2O)6]2+
Co2+
4, 5, 6
[CoCl4]2–, [Co(CN)5]3–, [Co(H2O)6]2+
Cu2+
4, 6
(Cu(NH3)4]2+, [Cu(H2O)6]2+
Fe2+
6
(Fe(CN)6)4–
Pt2+
4
[PtCl4]2–
Zn2+
4
[Zn(H2O)2(OH)2]
Co3+
6
[Co(NH3)6]3+
Fe3+
6
[FeF6]3–
W4+
8
[W(CN)8]4–
 
A fémionhoz az első koordinációs szférában kötött ligandumok száma megadja a fémion koordinációs számát (51. táblázat). Értéke 2-10 között változhat és alapvetően a fémion méretét61 függ. Az 5. és 6. periódus fématomjai, ill. ionjai esetében a koordinációs szám már nyolc (ritkán hét) is lehet. A leggyakoribb koordinációs számok: kettő, négy és hat.
 

Általános és bioszervetlen kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave