MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Kelátok
Az eddig bemutatott komplexekben a központi fémion és az egyes ligandumok között egyetlen kovalens kötés jött létre. Ezek a ligandumok egyfogúak.
Kétfogú ligandumokban két elektronpárdonor atom található, ezért a koordinációs szférában két helyet is elfoglalhatnak. A [Cu(NH3)4]2+-ban a négy ammóniamolekulát két etilén-diamin-molekula helyettesítheti:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2154/#m1438aebszk_2154 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2154/#m1438aebszk_2154)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2154/#m1438aebszk_2154)
A két etilén-diamin-híd öttagú gyűrűket alkotva kapcsolódik a réz(II)ionhoz, a koordinációs szám pedig négy marad. A fenti komplex rövidített képlete [Cu(en)2]2+, ahol az en az etilén-diamin-ligandumra utal.
A gyűrűképződés fenti lehetőségét kelátképződésnek nevezzük. A kelát elnevezés a görög kela (rákolló) kifejezésből ered, utalva a többfogú ligandumok átölelő kötésére. A hemoglobin molekulában található hem négyfogú ligandum (138. ábra), míg az etilén-diamin-tetraacetát-ion (rövidítése EDTA) hatfogú ligandum. A 112. ábra az [Fe(EDTA)]2– komplex ion szerkezetét mutatja be.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2157/#m1438aebszk_2157 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2157/#m1438aebszk_2157)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2157/#m1438aebszk_2157)
112. ábra. [Fe(EDTA)]2– szerkezete. Az EDTA négy oxigén- és két nitrogénatomon keresztül kapcsolódik a vas(II)ionhoz. A hatfogú ligandum mintegy „beburkolja" a központi fémiont
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
