MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
A komplexek geometriai felépítése és izomériája
Adott koordinációs számhoz a fémion elektronszerkezete által meghatározott geometriai felépítés tartozik. Kettes koordinációs szám esetén a komplex szerkezete lineáris. Négyes koordinációs számú fémkomplexekben tetraéderes vagy síkban négyzetes az elrendeződés. Hatos koordinációban oktaéderes, ritkán trigonális prizmás. Az ötös koordináció viszonylag ritka (113. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2188/#m1438aebszk_2188 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2188/#m1438aebszk_2188)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2188/#m1438aebszk_2188)
113. ábra. A komplexek geometriai felépítése. Az ábrán M a központi fémiont, míg L a ligandumokat jelöli; zárójelben a koordinációs számot adtuk meg
A biológiailag fontos fémkomplexekben ezek a szimmetriák torzulnak, mivel a ligandumként szereplőfehérjemolekula oldalláncai (kötőhelyei) sztérikus okok miatt nem tudják a geometriailag szabályos elrendeződést kialakítani, másrészt eltérő erősséggel kapcsolódnak a fémionhoz.
A komplexek izomériája két alapvető típusba sorolható. A szerkezeti izomerek a kapcsolódó atomok sorrendjében különböznek, a sztereoizomerek pedig a térbeli elrendeződésben.
A szerkezeti izoméria legegyszerűbb típusa az ionizációs izoméria. Az azonos tapasztalati képletű komplex vizes oldatában különböző ionok képződnek. Példa erre a következő két vegyület: [Co(NH3)5SO4]CI, valamint [Co(NH3)5Cl]SO4. Az előbbi vegyület vizes oldatában kimutatható a kloridion (pl. ezüstionnal csapadékot ad), de a szulfátion nem ad csapadékot báriumionnal. A másik komplex éppen ellentétes módon viselkedik.
A hidrátizoméria is szerkezeti izoméria, amikor a vízmolekula koordinációs helyzete változik meg. Például a króm(III)ion komplexeinek
|
[Cr(H2O)6]Cl3
|
[Cr(H2O)5Cl]Cl2 · H2O
|
[Cr(H2O)4Cl2]Cl · 2 H2O
|
|
ibolya
|
világoszöld
|
sötétzöld
|
színe jellegzetes módon változik meg. Az ibolyaszínű komplexben mindegyik vízmolekula ligandumként helyezkedik el a Cr3+ első koordinációs szférájában. A két másik komplexben 1 vagy 2 molekula víz már hidrátként, kristályvízként található a második koordinációs szférában. Az ilyen típusú izoméria jól megkülönböztethető vezetőképesség-mérés alapján is.
A sztereoizoméria egyik alapvető formája a cisz-transz izoméria, amely például a négyes koordinációs számú komplexek síkban négyzetes geometriájú formáinál fordul elő két-két azonos ligandum kapcsolódása esetén (114. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2197/#m1438aebszk_2197 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2197/#m1438aebszk_2197)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2197/#m1438aebszk_2197)
114. ábra. Cisz-transz izoméria a síkban négyzetes [diammin-dikloro-platina(II)] komplexben
A hatos koordinációjú komplexek egyes típusaira jellemző az optikai izoméria. A molekulák optikai aktivitása itt is az aszimmetrikus szerkezettel függ össze, noha ezek a vegyületek nem tartalmaznak aszimmetriás szénatomot. A két izomer egymás tükörképe és nem hozható fedésbe egymással. Jellegzetes példa a [Co(en)3]3+ komplex ion két enantiomer szerkezete (115. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2200/#m1438aebszk_2200 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2200/#m1438aebszk_2200)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2200/#m1438aebszk_2200)
115. ábra. A [trisz(etilén-diamin)-kobalt-(III)]-ion optikailag aktív izomerjei. Az etilén-diamin kétfogú ligandumok sematikus szerkezetét tüntettük fel, kiemelve az elektronpárdonor nitrogénatomokat
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
