Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Reakcióegyenletek

A kémiai reakciók rövidített jelölésekkel leírt formáját kémiai egyenleteknek vagy reakcióegyenleteknek nevezzük. Az egyenletek tartalmazzák a kiindulási anyagok és a végtermékek minőségét és mennyiségét kifejező képleteit Mivel a kémiai reakciók során atomok nem keletkezhetnek és nem is semmisülhetnek meg, az egyes elemek atomjai számának az egyenlet két oldalán azonosnak kell lennie. A képlet elé út együtthatóval jelöljük, hogy az egyes reakciókomponensekből hány egység szükséges. Ezt a módszert az egyenlet rendezésének hívjuk. A reakcióegyenletben gyakran feltüntetjük a résztvevő anyagok halmazállapotát is: g (gáz), l (folyékony), s (szilárd) és aq (vizes oldat). A reakcióegyenlet kémiai információit a nitrogén- és hidrogéngázok ammóniagázzá történő átalakulásán tekintjük át (4. ábra).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_118/#m1438aebszk_118 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_118/#m1438aebszk_118)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_118/#m1438aebszk_118)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

4. ábra. A reakciúegyenlet jelentése

Elektrolitok egymás közötti reakcióit ionegyenletek segítségével írjuk le, például:

Egy adott kísérletben a kiindulási anyagok relatív mennyiségei (móljai) eltérhetnek a rendezett reakcióegyenlet által megkívánt mennyiségektől (móloktól). Ha valamely reagáló elegyben az egyik reakciópartner nagyobb mennyiségben van jelen az egyenlet által előírtnál, a feleslegben levő mennyisége nem reagál. A reakciótermék(ek) mennyiségét a feleslegben nem levőkiindulási anyag(ok) mennyisége határozza meg.

Példa

Milyen tömegű hidrogéngáz képződik 6,0 g Zn és 25 cm3 6 M HCI helyettesítési reakciójában?

A rendezett reakcióegyenlet:

Zn(s) + 2 HCl(aq) ZnCl2(aq) + H2(g)

A rendelkezésre álló kiindulási anyagok móljai:

A reakcióegyenlet alapján 1 mol Zn 2 mol HCl-val reagál. tehát 0,092 mol Zn teljes reakciójához 0,184 mol HCl-ra lenne szükség. Ezért a 0.15 mol HCI határozza meg a fejlődő hidrogéngáz mennyiségét:

A 0,075 mol H2 gáz:

-nek felel meg.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero