MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
A Pearson-féle sav–bázis elmélet
A Pearson-elmélet felvázolásához induljunk ki egy általános Lewis-féle sav–bázis reakcióból:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2241/#m1438aebszk_2241 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2241/#m1438aebszk_2241)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2241/#m1438aebszk_2241)
Az A:B molekulában létrejövő kötés ionos, poláris vagy apoláris egyaránt lehet, ami egyúttal megszabja a molekula stabilitását is. Pearson elmélete lehetőséget nyújt arra, hogy megjósoljuk a fémionból és a ligandumokból kialakuló komplex stabilitását.
Lágy bázis kis elektronegativitású nukleofil atom, ill. olyan molekula (anion), amelyben a nukleofil atomok többszörös kötéssel kapcsolódnak (pl., ), ezért polarizálhatóságuk nagy. Kemény bázis nagy elektronegativitású, nukleofil atom. Az 55. táblázatban a bázisok kemény–lágy tulajdonságait és néhány képviselőjüket foglaljuk össze. A halogének összehasonlításából kitűnik, hogy a periódusos rendszer egy oszlopán belül a lágyság nő az anion méretével, így a F– a legkeményebb és a I– a leglágyabb haloidion.
55. táblázat. A kemény és lágy bázisok tulajdonságai és jellegzetes képviselőik
|
Harvard (): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2246/#m1438aebszk_2246 ()
Chicago . . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2246/#m1438aebszk_2246)
APA (). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2246/#m1438aebszk_2246)
|
Az 56. táblázat a kemény és a lágy savak jellemző tulajdonságait foglalja össze, bemutatva néhány képviselőjüket is. A legkeményebb savak a hidrogénion és az alkálifém-kationok, míg a halogén molekulák tartoznak a leglágyabb savakhoz.
56. táblázat. A kemény és lágy savak tulajdonságai és jellegzetes képviselőik
|
Harvard (): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2250/#m1438aebszk_2250 ()
Chicago . . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2250/#m1438aebszk_2250)
APA (). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2250/#m1438aebszk_2250)
|
Az A:B molekula stabilitására alkalmazva Pearson elméletét az alapvető szabály az, hogy a kemény savak a kemény bázisokkal, míg a lágy savak a lágy bázisokkal képeznek stabilis mokekulát, ill. nagyobb stabilitású komplexet.
Alkalmazzuk ezt az elvet a Föld felszínén (a litoszférában és a hidroszférában) megtalálható vegyületekre. Pl. a higany ásványi formája a HgS, amely lágy savból és lágy bázisból vezethető le. A természetben a Hg(OH)2 nem található meg, mert ez a vegyület lágy savból és kemény bázisból keletkezik. A Ca2+ és Mg2+ (kemény savak) karbonátionnal (kemény bázissal) alkotott sói mindenütt megtalálhatók a kőzetekben (pl. dolomit). Ezzel szemben az alkáliföldfém-ionok nem alkotnak stabilis vegyületet szulfidionnal (lágy bázissal). Az átmeneti savakhoz tartozó Pb2+ és Cu2+ szulfidokkal és karbonátokkal (lágy, ill. kemény bázisokkal) egyaránt képezhetnek ásványokat.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
