MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
A kalciumjel
A kalciumion szervezetünkben „másodlagos hírvivőként” is működik, a sejt felszínéhez érkező különböző ingereket továbbítja és intracelluláris biológiai változásokká alakítja át. Ahhoz, hogy a sejten belüli folyamatokat hatékonyan irányíthassa, megoszlása a citoplazma és az extracelluláris tér között alapvető fontosságú. Amíg a citoplazma kalciumion-koncentrációja 10–7-10–8 M, addig pl. a vérplazmában ez az érték 10–3 M-nál is magasabb. A hatalmas koncentrációkülönbség fenntartásához aktív kalciumeltávolító rendszerekre, míg az üzenetek átvitelére – a kalciumjel kialakulására – speciális kalciumkötő fehérjékre van szükség. A kalciumion „másodlagos hírvivő' szerepe a célfehérjék és a szabad ion között kialakuló szelektív és szoros kötésekkel magyarázható. A kötődés megváltoztatja pl. az enzimmolekula térszerkezetét és ezzel aktivitását is. Megfelelő erősségű kalciumjel kialakulása, a kalciumkoncentráció több nagyságrenddel való növekedése biztosíthatja hatékonyan az enzimfehérjék aktiválódását, „bekapcsolását” és ezzel a kívánt folyamatok lejátszódását.
Az élő szervezetben található ionok közül ,,másodlagos hírvivő” szerepre csak azok alkalmasak, amelyek reverzíbilis és szelektív kötést létesítenek a kötő vegyületekkel. Méreténél és elektronszerkezeténél fogva erre a célra különösen alkalmas a kalciumion. Két pozitív töltése van és hat elektronpárdonor atomhoz – többnyire oxigénhez – kötődik oktaéderes elrendeződéssel. A fehérjék üregeiben elhelyezkedő kalciumion hat koordinatív kötést létesít az aminosav-oldalláncokkal. A kötés szoros illeszkedésű és specifikus. A kalciumionhoz sok tekintetben hasonló Mg2+ nem hoz létre stabilis komplexvegyületeket fehérjékkel, még ezerszeres koncentrációfeleslegben sem. Ennek oka, hogy a fehérjék oldalláncai nem elég hajlékonyak ahhoz, hogy a Mg2+ kis méretének megfelelő üreget formáljanak, ami gyengíti a kialakuló komplex stabilitását. A nátriumion mérete ugyan hasonló a kalciumionéhoz, de csak egy pozitív töltése van, és ezért a fehérjekomplexekben viszonylag lazán kötött.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
