MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
A vas biológiai jelentősége
Az állati szervezetekben a legnagyobb mennyiségben előforduló mikroelem a vas. Vizes oldatban vas(II)- és vas(III)ionok formájában található. Levegőn (kivéve a savas közeget) könnyen oxidálódik vas(III)ionná. Az Fe3+ kemény, az Fe2+ pedig a kemény és lágy Lewis-savak határán van; ionsugaruk 0,067 nm, ill. 0,083 nm.
A vas(III) vizes oldatban savasan hidrolizál:
A keletkezett hidroxo-hidrát vízvesztéssel dimerizálódik:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2408/#m1438aebszk_2408 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2408/#m1438aebszk_2408)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2408/#m1438aebszk_2408)
Bázis hatására további protonleadás és polimerizáció játszódik le. A képződő vas-polimer komplex molekulatömege kb. 150 000, és mintegy 7 nm átmérőjű gömböket alkot. A vastároló ferritinben található mikrokristályos vas(III)-hidroxid-foszfát gömbök feltűnő fizikai és kémiai hasonlóságot mutatnak a szintetikus vas(III)-hidroxid-polimerekhez. Mivel a vas(III)sók hidrolízise polimer képződéséhez és végül csapadék leválásához vezet, a vas(III) neutrális pH-értéken lényegében vízben oldhatatlan (oldékonysága 10–18 M pH 7,0-en). A vas(III) neutrális vagy lúgos közegben csak megfelelő komplexképző ligandokkal (EDTA, citrát) tartható oldatban.
A vas(II)sók oldhatósága jóval nagyobb, akár 0,1 M oldat is készíthető pH 7,0-en. Jó oldékonyságuk a vas felszívódásának fontos tényezője; gyógyszerként szájon át (per os) vas(II)sókat rendelnek. A vashiány gyógyítására nagyszámú vas(II)készítmény áll rendelkezésre, pl. vas(II)-szulfát (Ferrosuт sulfuricum), vas(II)-klorid (Ferrosum chloratum). A készítményeket aszkorbinsav hozzáadásával védik az egyébként könnyen bekövetkező oxidációtól.
A szervezetben a vas mindig komplexekben kötve fordul elő. A ,,szabad” vasion aspecifikus reakciókkal károsítaná a különféle fehérjéket, továbbá H2O2-vel reagálva reakcióképes gyökök képződését indítaná meg. Ebból a szempontból a Fe2+ veszélyesebb, mint a Fe3+ (lásd a Fenton-reakciót a 298. oldalon).
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
