Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Vasanyagcsere

A vas esszenciális mikroelem minden élő szervezet számára a laktobacilusok kivételével. Az emberi testben az átmenetifémek közül a legnagyobb mennyiségben található, a felnőttben 4-5 g vas van. Ennek kb. 70%-a hemoglobinban, 3,7%-a mioglobinban, 0,1%-a transzferrinben, 0,2%-a intracelluláris enzimekben és 26%-a vasraktárakban található. A napi szükséglet 20 mg, de ennek csak mintegy 10%-a szívódik fel. A vasháztartás egyensúlyát elsősorbana vas felvétele szabályozza.

A táplálékkal felvett vas a gyomorsósav hatására ionos formában szabadul fel és a vas (II)ion eljut a vékonybél felső szakaszának nyálkahártyájában (mucosasejtekben) lévő apoferritinhez, amelyhez vas (III)ionként kötődik. Az apoferritin és a vas(III) komplexe a ferritin (1. 257. oldal). Az apoferritin a vas megkötésével megakadályozza a vas felszívódását (mukóza-blokk). A mukóza-blokk lényege, hogy az apoferritin által megkötött vas nem szívódik fel, hanem a leváló bélhámsejtekkel kiürül a bélcsatornából. Ha a szervezet vassal telített, az apoferritin termelése fokozott. Vashiányban az apoferritin képződése csökken, a vas átjut a bél nyálkahártyán és a vérplazmában lévő transz- portfehérjéhez (transzferrin) kapcsolódik vas (III)ion formájában. Ezután vagy beépül a sejtek vastartalmú fehérjéibe (pl. hemoglobin), vagy a vasraktárakba kerül, ahol ferritin formájában raktározódik.

Vashiányos táplálkozás, fokozott vasvesztés (pl. vérvesztés útján) vagy a felszívódás zavarai miatt (pl. gyomor, duodenum, vékonybél műtéti eltávolításakor) vashiány alakulhat ki. Vashiányban tartós vasbevitel szükséges a vasraktárak feltöltéséhez. Az indokolatlan, feleslegben bevitt vas viszont káros. Nagy mennyiségű vas folyamatos bevitele vagy a felvétel szabályázásának zavara fokozott szöveti vaslerakódáshoz vezet.

A hemokromatózis újabb adatok szerint Európában a leggyakoribb öröklődő betegség, kb. minden nyolcadik-tizedik emberben kimutatható a betegséggel járó mutáció a HLA-H membránfehérjét kódoló génben. A hemokromatózis csak homozigotákban lép fel (arányuk 1:200–1:400), fokozott vasfelszívódással és lerakódással jár. Elsősorban a májban, szívben és hasnyálmirigyben károsítja a szövetek működését. A súlyos következmények csak tartós vaslerakódás után jelentkeznek, általában középkorú férfiakon. A genetikai ártalom viszontnt már fiatal korban kimutatható és a károsodás megfelelő kezeléssel (vérlebocsájtás, vasterhelés elkerülése, gyógyszeres vaseltávolítás sziderofórokkal) megelőzhető. A megelőzés érdekében indokolt a szűrővizsgálat nagyobb mennyiségű vas gyógyszeres adása előtt.

A Friedreich-ataxia és a velejáró szívizomkárosodás mitokondriális vasfelhalmozódás eredménye, melyet a fraiaxin (mitokondriális fehérje) képződésének zavara okoz. Az ataxia a járás és testtartás koordinációjának zavara, amely az érző idegek károsodásával kapcsolatos.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero