MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
A cink biológiai funkciói
A cink létfontosságú az emlősök normális növekedéséhez és fejlődéséhez. Mennyisége 70 kg-os felnőttben kb. 2 g, melynek 98%-a intracellulárisan, nagyobb részt fehérjékhez kötve található. Ezért a cink a második legnagyobb mennyiségben előforduló átmeneti fém a vasat követően. Szerveink közül az izom- és csontrendszer, valamint a hasnyálmirigy tartalmaz sok cinket. A napi átlagos szükséglet 15 mg. A cink a vékonybélből szívódik fel karrier-fehérje segítségével. Az összes cink fele a vérben van: 4/5 részben a vörösvérsejtekben. Felnőtt korbana normális Zn-szint a szérumban 1-2 µmol/dm3.
Súlyos cinkhiányban a sebgyógyulás, a növekedés és a nemi érés zavara figyelhető meg. Elsősorban a krónikus májbetegségek, hasnyálmirigy- és bélgyulladások, cukorbetegség szövődményeiben indokolt a cinkbevitelt növelni. A jól felszívódó, mellékhatásoktól mentes gyógyszerkészítmények általában Zn-acetátot, Zn-aszpartátot és Zn-hisztidint tartalmaznak. Kombinálásuk Mg-vegyületekkel indokolt. mivel a Mg-hiányos állapotok legtöbbször csökkent szérumcink-koncentrációval társulnak.
A cinkfehérjék különféle funkcióit és a cinkhez kapcsolódó ligandumokat tekinti át a 63. táblázat. Az emberben több mint száz cink-metalloenzimet találtak.
63. táblázat. Cinkfehérjék néhány jellemző sajátsága
|
Harvard (): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2574/#m1438aebszk_2574 ()
Chicago . . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2574/#m1438aebszk_2574)
APA (). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2574/#m1438aebszk_2574)
|
A cink-metalloenzimek jelentős része a hidrolázok közé tartozik, amelyek egyik szubsztrátja a víz. Ilyen típusú enzimek a peptidázok (karboxi-peptidáz, aminopeptidáz, kollagenáz), eszterázok és foszfatázok (alkalikus foszfatáz, foszfolipáz C). A cink funkciója a hidrolízis során a felbontandó kötés polarizálása és a ligandumként kötött víz,aktiválása", gyakran hidroxidion formájában (Zn2+… OH–). Az akva-komplexben a víz bomlása csak pH 9 felett következik be:
Zn2+(H2O) → Zn2+(OH–)…H+
Ezzel szemben pl. az imidazol oldalláncok nitrogénjeivel koordinált Zn2+(H2O) disszociációja már pH 7-en is végbemegy:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2578/#m1438aebszk_2578 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2578/#m1438aebszk_2578)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2578/#m1438aebszk_2578)
A Zn2+ szerkezetstabilizáló funkciója jól ismert az inzulin tárolásában, ill. mobilizációjában. A Langerhans szigetek β-sejtjeiben egy-egy inzulin hexamert két Zn2+ stabilizál. A Zn2+ hatos koordinációját három inzulin dimer egy-egy His-oldallánca, valamint három vízmolekula biztosítja. A Zn2+ leválása mobilizálja az inzulin dimereket (162. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2580/#m1438aebszk_2580 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2580/#m1438aebszk_2580)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2580/#m1438aebszk_2580)
162. ábra. Az inzulin-hexamer vázlatos szerkezete a szekréciós granulumban. A Zn2+ koordinálásában három His oldallánc és három vízmolekula vesz részt
Szerkezetstabilizáló szerepet játszik a cink a szuperoxid-dizmutázban (l. 261. oldal) és a „cinkujj” fehérjékben is (l. 267. oldal).
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
