MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Az elektronhullámok és a kvantummechanika
Louis de Broglie 1924-ben felvetette, hogy a fényhez hasonlóan az elektronnak is van hullámokra jellemző sajátsága, a részecskére jellemző tulajdonságok mellett. Az u sebességű és m tömegűelektron hullámhosszát de Broglie elmélete segítségével számíthatjuk:
Az elektron hullámtermészetét igazoló diffrakciós kísérleteket már 1927-ben közölte C. J. Davisson és L. H. Germer. Diffrakciós „rácsként” nagy tisztaságú fémkristályok (Ni, Al stb.) felületét használták. A mozgó testek hullámtermészete akkor mutatkozik észrevehető mértékben, ha a mozgó részecske de Broglie-féle hullám hossza nem nagyon tér el annak a rendszernek a méreteitől (pl. kristályrácsban az atomok távolsága), amellyel kölcsönhatásba lép.
A kvantummechanika az atomok szerkezetének leírásában azt használja fel, hogy minden részecskéhez hullámsajátság is tartozik, így az elektronok mozgása hullám terjedésével jár együtt. Az atomokban lévő elektronokkal kapcsolatos jelenségek ezért a hullámmozgást leíró függvényekhez hasonlóan tárgyalhatók (Erwin Schrödinger osztrák fizikus 1926-ban megadott egy egyenletet, amellyel tetszőleges rendszer hullámfüggvényét meghatározhatjuk. A Schrödinger-egyenlet megoldásai a hidrogénatom elektronjára pontosak, más atomok elektronjaira közelítőek. A megoldások arra vonatkoznak, hogy az elektron milyen valószínűséggel található az atom egy megadott helyén. Werner Heisenberg 1927-ben mutatta ki, hogy az elektron helyzetéről és impulzusáról (mu) nem adható egyidejűleg tetszés szerinti pontosságú adat. A hely- (∆x) és impulzusmeghatározás (m∆ux) bizonytalanságát a Heisenberg-féle határozatlansági elv tükrözi:
A Planck-féle állandó kis értéke miatt a határozatlansági elv csak atomoknál kisebb részecskék esetén jelent észrevehető korlátot a jelenségek leírásában.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
