MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Metallotioneinek és funkciójuk
Elsősorban a májban és a vesében található kismolekulájú fehérjék (Mr 6000-10 000), amelyek affinitása nagy Zn, Cd és Cu iránt. Szerkezetükre jellemző az aromás aminosavak hiánya és a Cys-X-Cys (X = tetszőleges aminosav) szekvencia hétszeri(!) előfordulása. Az ismétlődő szekvenciának a nehézfémionok megkötésében van szerepe.
A cink, réz, kadmium, higany (bizmut, arany, ezüst stb.) hatására a tionein fehérjék mennyisége a májban és/vagy a vesében jelentősen nő. Kimutatták, hogy Cd2+ hatására a metallotionein-I gén transzkripciója órák alatt sokszorosára fokozódik. Azokban a szövetekben (pl. here), amelyekbena metallotionein szintézise nem indukálható, a Cd2+ és más nehézfémionok különösen károsító hatásúak.
Feltételezik, hogy a fenti méregtelenítő funkción kívül a metallotioneinek szerepet játszanak az esszenciális cink és réz szöveti tárolásában is.
A Cd- és Hg-vegyületek környezetszennyezők. A kadmium ipari szennyezésként (Ni/Cd elemek, festékek, cinkkohászat mellékterméke) juthat a környezetbe, ill. a szerveztbe. Részben cink-, részben kalciumanalógként fejti ki károsító hatását. A cinknél lágyabb Lewis-sav, ezért azt kiszorítja a kénnel alkotott kötéseiből, a csontokban lerakódik és azokat törékennyé teszi. Állatkísérletben rákkeltő hatását is kimutatták. A higany vegyületei közül különösen veszélyes a dimetil-Hg, amely anaerob baktériumok hatására keletkezik és apoláris jellege révén a tápcsatornából felszívódik, bejut az agyba, tejbe és átjut a placentán is. A higany mérgező hatása az enzimek SH-csoportjához való igen erős kötődésével (lágy sav - lágy bázis kapcsolat) magyarázható.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
