Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Óncsoport: germánium, ón, ólom

A germániumnak nincs biológiai szerepe. Az ón mikroelem jellege vitatott, patkányok számára létfontosságú, funkciója azonban nem ismert.

Az ólom mérgező hatása közismert, biológiai funkciója nincs. Elsősorban ipari méreg (nyomdászat, akkumulátorgyártás, festék- és fazekasipar). Vízvezetéknek ólomcső csak ott alkalmas, ahol a víz szénsavtartalma az oldhatatlan bázisos ólom-karbonátot (Pb(OH)2CO3) nem alakítja át oldható ólomhidrogén-karbonáttá (Pb(HCO3)2). Az ivóvízzel felvett ólmot átlagosan napi 15–20 µg-ra becsülik.

Jelentős környezetszennyező ólomforrás a motorbenzinhez adott Pb-tetraetil (az iparban évente felhasznált összes ólom mintegy 20%-a). Ennek égéstermékei (Pb-halogenidek, PbO2) a levegőbe és az útmenti talajba, majd a növényekbe kerülnek.

Az emberi szervezetbe az ólom elsősorban a táplálék, az ivóvíz és a levegő útján jut be (kb. napi 300 µg). A belekből az ólom jelentős mennyisége kiürül, sőt a felszívódott ólom is kiválasztódik, részben a vesén keresztül. A szervezetben maradó ólom (napi 6–30 µg-ra becsülik) a vérkeringés útján a szövetekbe (máj és vese) és a vörösvértestekbe jut, majd legnagyobb része raktározódik a csontrendszerben a kalciumhoz hasonlóan. A felnőtt szervezet ólomtartalmát 50–400 mg-nak találták.

Az ólommérgezést részben az ólom(II)ionok toxikus hatása okozza (az enzimek SH-csoportjaihoz kötődik), részben a porfirin-anyagcsere kóros termékei.

Az ólom gátolja a hem szintézisében résztvevő δ-amino-levulinát-dehidratázt, az uroporfirinogén-dekarboxilázt és a vas(II)ionnaka protoporfirin-IX-be való beépülését katalizáló ferro-kelatázt. A δ-aminolevulinát-dehidratáz gátlása miatt nem játszódhat le a pirrolgyűrűt tartalmazó porfobilinogén bioszintézise (174. ábra), és megnő a vizelettel ürített δ-amino-levulinsav mennyisége. A hemszintézis elmaradása a koproporfirin megnövekedett mennyiségét és fokozott ürítését eredményezi.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_2667/#m1438aebszk_2667 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_2667/#m1438aebszk_2667)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_2667/#m1438aebszk_2667)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

174. ábra. Porfobilinogén képződése δ-amino-levulinátból. A reakciót a δ-amino-levulinát-dehidratáz katalizálja, két vízmolekula eliminációja közben

Az ólommérgezés a hemoglobinszintézis zavarában (anémia), idegrendszeri károsodásokban (bénulások, encefalopátia) és vesekárosodásban nyilvánul meg. Az izomban csökken a kreatin-foszfát-tartalom is. A gyógykezelés Ca-EDTA komplexével történik, a fehérjékhez kötött Pb-ionokat Pb-EDTA komplex ionná alakítva át.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero