Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia


A szilikátok szerepe betegségek kialakulásában

A szilícium (szilikátanion) kimutatható emberi szérumban és vizeletben is. A szérum Si-koncentrációja 20–30 umol/dm3 és egészséges emberekben csak csekély ingadozást mutat. A vizelettel kiválasztott Si mennyisége ép veseműködés esetén igen változó és függvénye a táplálékkal, ill. az ivóvízzel bevitt Si mennyiségének. Elégtelen veseműködés következménye a szérum Si-tartalmának növekedése (hiperszilikémia). Az ilyenkor alkalmazott hemodialízis ugyan megszünteti az urémiás állapotot, de a szérum Si-tartalma csak akkor csökken, ha a hemodialízisnél használt víz Si-tartalma alacsony. Napjainkban a hemodialízisnél használt oldatok Si-tartalmát gondosan ellenőrzik. A dializáló oldat minimális szilikáttartalma megvédheti a rendszeresen dializált beteget az Al3+-bevitel következményeitől (dialízis-demencia), mivel oldhatatlan alumínium-szilikát képződik.
A szilícium-dioxidot tartalmazó kőzetpor belégzése idézi elő a szilikózist, az ókor óta ismert foglalkozási betegséget. Hatására a tüdő kötőszöveti állománya felszaporodik, ezáltal a légzőfelület csökken. A betegség molekuláris mechanizmusának megértéséhez tekintsük át röviden a kollagénrostok szerkezetét stabilizáló kötéseket. A kollagén láncait kémiai keresztkötések tartják össze, amelyek Lys-oldalláncok oxidációjával alakulnak ki. A lizinoxidáz (Cu-tartalmú enzim, l. 61. táblázat) a Lys ɛ-aminocsoportját aldehiddé oxidálja. A két aldehid-lizin (allizin) oldallánc aldol kondenzációjával kialakított keresztkötés jellemző a bőrben és a kötőszövetekben található kollagénrostokra. A tüdő kollagénláncait olyan kémiai keresztkötések tartják össze, amelyek a Lys-oldalláncok oxidációjával képződő aldehidcsoportok és a lizin-oldalláncok ɛ-aminocsoportjainak Schiff-bázis reakciójával alakulnak ki, majd redukcióval stabilizálódnak (182. ábra).
 
182. ábra. Parallel kollagénláncok közötti kovalens keresztkötések kialakulása
 
Állatkísérleti modelleket használva kimutatták, hogy a SiO2-por belégzése után már egy héttel jelentősen nő a tüdőben a kollagén szintézise, bár ennek összetétele még megegyezik az egészséges egyedekben találhatóéval. A SiO2 tartós belélegzése után (kb. 1 hónap) jelentősen megnő a kollagén allizintartalma. Ennek megfelelően a kollagénben található keresztkötések száma is jelentősen gyarapodik. A szilikózis súlyosbodásával a tüdőkollagénrostjaiban a lizinek jelentős része hidroxi-lizinné alakul át, s ezért megváltozott keresztkötések jönnek létre: hidroxi-lizino-norleucin vagy dihidroxi-lizino-norleucin összetétellel. Előzetes megfigyelések ezt a folyamatot humán tüdőszövetben is igazolják.
 
Az ásványi szilikát (azbeszt) rákkeltő hatását régóta ismerik; bizonyítottan hörgő-, mellhártya- és hashártyadaganatot okoz. Egy angol kutatócsoport (Ch. O'Neill és mtsai) érdekes hipotézist vetett fel a biogén szilikátok rákkeltő hatásával kapcsolatban. Ismeretes, hogy az állati sejtkultúrák növekedése jelentősen fokozódik, ha a sejteket kitapasztják valamilyen szilárd hordozóra. Ez a kutatócsoport kimutatta, hogy 250 µm hosszúságú vékony szálak fokozzák a leghatékonyabban a fibroblasztkolóniák növekedését. A kísérleti tapasztalat az azbeszt karcinogén hatásának magyarázatára kézenfekvő. A sejtproliferáció ott következik be, ahol az érintkezés a finom azbesztszálakkal megtörtént.
A környezetünkben található hasonló méretű biogén szilikátszálak is rákkeltők lehetnek. A kutatócsoport adatai szerint a nyelőcsőrákos megbetegedések nagy száma Irán észak-keleti részén is ezzel magyarázható. A búza egyik gyomnövényének (Phalaris canariensis) magtokja 250 µm hosszú biogén szilikát szálakat tartalmaz, és a kenyérrel kerülhet a szervezetbe. A nyelőcsőrák aránya Észak-Kínában és Dél-Afrikában is magas. Mindkét helyen kimutatható a növényi eredetű szilikátszálak jelenléte a táplálkozásban.
A nagy mennyiségű szilikátot tartalmazó cukornád leveleit aratás után elégetik. A levegőbe kerülő szálak belégzéskor a tüdőbe jutnak, és a cukornádarató munkásokban mezoteliális daganatokat okozhatnak.
 

Általános és bioszervetlen kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave