MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
A nitrogénkötés molekuláris alapjai
A nitrogén minden élő szervezetalkotóeleme. Földünk légkörének mintegy 80%-a a kétatomos molekulákból álló nitrogéngáz. A N2-molekula atomokká való bontásához igen nagy energiára (940 kJ/mol) van szükség. Az NN kötések ezért a kémiai hatásokkal szemben ellenállóak, a molekula nem reakcióképes. A nitrogén ipari méretekben történő átalakítását ammónia gázzá F. Haber oldotta meg 1910-ben. A folyamat katalizátor (pl. vas-oxid) jelenlétében csak magas hőmérsékleten és nagy nyomáson játszódik le megfelelő sebességgel:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2722/#m1438aebszk_2722 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2722/#m1438aebszk_2722)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2722/#m1438aebszk_2722)
A nitrogénmolekula első ionizációs energiája (kb. 1500 kJ/mol) is nagy, így közönséges kémiai vagy biológiai folyamatokban a
reakció sem játszódhat le.
A biológiai rendszerek energiaviszonyait és környezetét (hőmérséklet, nyomás stb.) figyelembe véve a nitrogénmolekula a kötések felbomlásával vagy elektronleadással nem aktiválódhat, csak komplexképződés révén. A nitrogénmolekula első átmenetifém-ionokkal alkotott komplexeit a hatvanas években izolálták. A nitrogén-fém kötés erősségével arányosan csökken a nitrogénmolekulában lévő kötések energiája, vagyis fokozódik a molekula reakcióképessége. Ezek a komplexek azonban még mindig nem alkalmasak a nitrogén pl. ammóniává történő redukciójára. Ezért nem meglepő, hogy az élőlények túlnyomó többsége nem képes közvetlenül hasznosítani a nitrogéngázt. Vajon milyen különleges felépítése lehet annak az enzimrendszernek, amely a kémiai reakcióktól idegenkedő és komplexképzésre alig hajlamos nitrogént átalakítja?
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
