MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Emissziós és abszorpciós színképek
Az anyagok akkor bocsátanak ki sugárzást, vagyis válnak fényforrássá, ha atomjaik elegendő energiát vesznek fel (gerjesztés). A gerjesztési energia alakul át a sugárzás energiájává. A gerjesztés többnyire olyan atomokkal való ütközés útján megy végbe, amelyeknek magas hőmérséklet folytán nagy a kinetikus energiája (termikus gerjesztés). Okozhatja a gerjesztést elektronokkal való ütközés (pl. elektromos kisülési csövekben), fényelnyelés, kémiai reakció stb. A gerjesztés után kisugárzott fény felbontása (pl. prizmával) eredményezi az emissziós színképet. Ha a sugárzásban egy tartományon belül minden frekvencia jelen van, akkor folytonos színképről beszélünk, ha csak egyes frekvenciák vagy frekvenciasávok fordulnak elő, akkor vonalas vagy sávos színképről van szó.
A fényelnyelés is felhasználható az atomszerkezet tanulmányozására. E célból folytonos színképű fényforrás fényével világítjuk át a vizsgálandó anyagot, és felbontás után megállapítjuk, hogy az elnyelés után mely frekvenciák hiányoznak a színképből. A hiányzó frekvenciák összessége adja meg az abszorpciós színképet. Az anyagok általában ugyanolyan frekvenciájú fényt nyelnek el, mint amilyet adott körülmények között gerjesztés után kisugároznak. Ugyanazon anyag emissziós és abszorpciós színképe többnyire azonos. A 7. ábra tekinti át a különböző színképfajtákat.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_163/#m1438aebszk_163 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_163/#m1438aebszk_163)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_163/#m1438aebszk_163)
7. ábra. Folytonos és vonalas színképek. a) Folytonos emissziós színképet magas hömérsékletű szilárd anyagok, folyadékok és igen nagy nyomású gázok szolgáltatnak. b) Vonalas emissziós színképet gáz állapotú atomok hoznak létre. A gáz állapotú molekulák sávos, vonalsorozatból álló spektrumot eredményeznek. c) Vonalas vagy sávos abszorpciós spektrum jön létre folytonos színképű fényforrás (pl. W-lámpa) és atomok vagy molekulák kölcsönhatása során
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
