MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
A nitrogén körforgalma
A levegő molekuláris nitrogénje a nitrogénkötő baktériumok segítségével ammóniává, ammóniumionná alakul át. Az ammónia egyik része közvetlenül beépül a növényi fehérjékbe és nukleinsavakba. Másik része a nitrifikáló baktériumok hatására oxidálódik, nitritté és nitráttá alakul át. A nitrit- (Nitrosomonas) és nitrát-baktériumok (Nitrobacter) az ammónia oxidációja során felszabaduló energiát hasznosítják további vegyületek szintézisére. Az így keletkező nitrát a talajt gazdagítja és tápanyagul szolgál magasabb rendű növényi szervezetek számára. Ezekben lejátszódik a nitrát redukciója a nitrát-reduktáz hatására, és a nitrogén beépülhet a növényi fehérjékbe. A nitrátból azonban nitrogén is keletkezhet. Ezek a denitrifikáló baktériumok (pl. Pseudomonas) anaerob körülmények mellett oxigénforrásként használják a nitrátot és az oxidáció során felszabaduló energiát hasznosítják. Tevékenységük káros a növénytermesztésre, mert csökkentik a talajok nitráttartalmát.
A denitrifikáló baktériumokban lejátszódó redukciós reakciókban mutatták ki először a nitrogén-monoxid (, párosítatlan elektronnal rendelkezőmolekula) képződését. Néhány éve ismerték fel, hogy emlőssejtekben is képződik nitrogén-monoxid, azonban nem nitrátból, mint a denitrifikáló baktériumokban, hanem L-argininből. A nitrogén-monoxid fiziológiai szerepe a különböző emlőssejtekben eltérő lehet. Pl. makrofágokban elsősorban citotoxikus hatása érvényesül, míg az endotélsejtekben a guanilátcikláz enzimrendszeren keresztül hat, elősegítve a sejtek közötti kommunikációt is.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2740/#m1438aebszk_2740 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2740/#m1438aebszk_2740)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2740/#m1438aebszk_2740)
185. ábra. A nitrogén körfolyamata
A növényevő állatok a növények fogyasztásával elégítik ki nitrogénszükségletüket, a növényi fehérjék aminosavakra való lebontásával építik fel az állati fehérjéket. Az elhalt állati és növényi szervezeteket a bomlasztó baktériumok hasznosítják. A nitrogén körforgalmát vázlatosan a 185. ábra foglalja össze.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
