Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Az oxigénből keletkező reaktív származékok

A molekuláris oxigén aktiválásával létrejövő reaktív származékokat és azok elektronkonfigurációját a 187. ábra tekinti át.

Szingulett oxigén (1O2) molekuláris oxigénből keletkezik energiabefektetéssel, pl. UV-sugárzás hatására. A szingulett oxigén lazító molekulaorbitáljain elhelyezkedő két párosítatlan elektron ellentett spinmomentumú.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_2779/#m1438aebszk_2779 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_2779/#m1438aebszk_2779)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_2779/#m1438aebszk_2779)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

187. ábra. Oxigén és reaktív oxigénszármazékok képződése (a) és külső elektronkonfigurációjuk (b)

Oxigén-molekulaion (

) az oxigénből elektronleadással keletkezik. Biológiai jelentőségére nincsenek adatok.

Oxigénatom (O) oxigénmolekulából jelentős energiabefektetéssel képződik, vagy az energiában gazdag ózon spontán bomlásával.Elsősorban kémiai folyamatokban játszik szerepet. Párosítatlan spinű elektron jelenléte miatt nagyon reakcióképes.

Szuperoxid-anion (

) keletkezik molekuláris oxigénből egy elektron felvételével oxigénnel telített oldatok UV-besugárzása vagy ultrahangkezelése, egyes elektrokémiai reakciók és enzimreakciók (xantin-oxidáz, NADPHoxidáz) során. Párosítatlan elektront tartalmaz.

Kimutatása ESR-spektroszkópia, kémiai reakciók vagy luminol vizes oldatában kiváltott kemilumineszcencia útján történhet.Az ESR-spektroszkópia a párosítatlan elektron kimutatására szolgál, redoxifolyamatok nem zavarják. A kémiai kimutatás a szuperoxid-anion redukáló hatásán alapul és a citokróm-c vagy nitroblue olue-tetrazoliumsószínváltozással járó redukcióját használjafel. Akimutatás érzékeny, de nem specifikus.

A peroxidanion (

) az oxigénmolekula kételektronos redukciójának a terméke, a BaO2 vagy H2O2 disszociációja során képződhet. Nem tartalmaz párosítatlan elektronokat.

A hidroxilgyök (OH) párosítatlan elektront tartalmaz. Biológiai körülmények között elsősorban a H2O2 bomlásakor keletkezik.

Hidroperoxilgyök (HO2) jöhetlétre peroxidokból vagy szuperoxid-anionból.

A szabad gyökök nagyon reakcióképesek, ezért élettartamuk rövid és kémiai koncentrációjuk is csekély. Kimutatásukra legalkalmasabb módszer az ESR-spektroszkópia spincsapdaként szolgáló reagensek jelenlétében. A spincsapda-reagensek (erősen poláris

Okötést tartalmazó ún. nitronok) diamágneses vegyületek, amelyekkel a rövid életidejű szabad gyök viszonylag stabilis, ESR-jelet adó spinaddíciós származékot hoz létre. A 188. ábra két spincsapdaként szolgáló vegyület szerkezetét mutatja.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_2789/#m1438aebszk_2789 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_2789/#m1438aebszk_2789)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_2789/#m1438aebszk_2789)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

188. ábra. Spincsapda-vegyületek szerkezete. DMPO: 5,5-dimetil-1-pirrolin-N-oxid és PBN: N-tercierbutil-alfa-fenilnitron

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero