MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Az oxigén aktiválásának mechanizmusa
Amikor elektronok lépnek az O2 és lazító molekulaorbitáljaira ( és kialakulásakor), az O2 kötésrendje 2-ről 1,5-re, ill. 1-re csökken; a kötéshossz pedig 0,121 nm-ról 0,128 nm-re, ill. 0,149 nm-re növekedik. Ez azt mutatja, hogy az elektronok beépülése az O2-molekula lazító orbitáljaira gyengíti az O = O kötést. Az oxigén kötődése az átmenetifémekhez az oxigén redukciójához hasonlóan elektronátmenettel jár, a fém elektronja(i) az oxigénmolekulára kerülnek. Az O = O kötés lazulása a metalloenzimek fém–O2 komplexében fontos szerepet játszik az O2 aktiválásában.
Az oxigén redukciója vízzé vagy hidrogén-peroxiddá tiltott spinátmenetet1 eredményezne, mivel az oxigénmolekula triplett szerkezete két párosítatlan elektront tartalmaz, míg a H₂O-ben ésa H₂O2-ban nincs párosítatlan elektron. Ez az O2 – már említett – kinetikai inertségének egyik oka. A tiltott spinátmenet elkerülésére két lehetőség van.
1. A gyökös mechanizmusú mechanizmusú láncreakcióban az clső termék O; és egy szerves szabadgyök
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2794/#m1438aebszk_2794 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2794/#m1438aebszk_2794)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2794/#m1438aebszk_2794)
így a spin megtartott, mivel S = 1 mind a reaktánsokra, mind a termékekre.
2. A spin megőrizhető akkor is, ha az elektrondonor párosítatlan elektront tartalmazó fémion, pl. az alábbi reakcióban:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2795/#m1438aebszk_2795 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2795/#m1438aebszk_2795)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2795/#m1438aebszk_2795)
(Az Fe2+ d6 elektronjaiból 4 párosítatlan, így S = 4x1/2 = 2.)
Ez a mechanizmus szerepel a fémtartalmú oxigenázok és oxidázok oxigénnel kialakítottkapcsolatában is (l. 282. oldal).
| 1 | Spinátmenet csak az azonos atomi multiplicitású (2S+1 számmal jellemezhető) állapotok közt lehetséges. S az eredő spinvektor, azaz a vegyértékelektronhéjon lévő párosítatlan spinű elektronok spinértékeinek (s = +1/2 vagy-1/2) algebrai összege, tehát S = Σs. Tiltott spinátmenettel járó reakciók csak nagyon kis valószínűséggel mennek végbe. |
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
