MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Az elektródpotenciál irányító szerepe az oxigén redukciójában (aktiválásában)
Az oxigénmolekula redukciójának egyes lépéseit a standard redukciós elektródpotenciálok feltüntetésével mutatja be a 189. ábra.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2798/#m1438aebszk_2798 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2798/#m1438aebszk_2798)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2798/#m1438aebszk_2798)
189. ábra. Az oxigénredukció lépéseinek standard redukciós elektródpotenciáljai pH 7,0-en
Egyelektronos átmenet esetén először szuperoxid-anion keletkezik az oxigénmolekulából. Az O2/ redukciós potenciálja –0,33 V. Ugyanakkor az O2/H2O2 rendszer redukciós potenciálja +0,28 V. A citokróm-oxidáz-reakcióban egyelektronos átmenetet feltételezve a hemvas és az O2 között az alábbi redukciós elektródpotenciálokkal kell számolni (190. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2801/#m1438aebszk_2801 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2801/#m1438aebszk_2801)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2801/#m1438aebszk_2801)
190. ábra. A citokróm-oxidáz hipotetikus reakciója oxigénnel. Egyelektronos átmenetet feltételezve a citokróm-oxidáz hemjének standard redukciós elektródpotenciálja: Fe3+/Fe2+ = +0,27 V
A reakció standard elektródpotenciál-változása
∆ε°’ = –0,33 V – (+0,27 V) =-0,60 V, ami
∆G°’ = –∆ε°’nF = –0,60 · 1 · 96,5 = 58 kJ/mol
standard szabadentalpia-növekedésnek felelne meg. Ezért az oxigénmolekula redukcióját szuperoxid-anionná jelentős energiagát akadályozza.
A kételektronos átmenettel működő O2/H2O2 rendszer oxidálni képes a Fe2+/Fe3+ rendszert, ezért a citokróm-oxidázban található Fe2+ oxidációja önként végbemehet. Ezt az energetikailag kedvezőbb utat teszik lehetővé a két fémiont tartalmazó enzimek kételektronos redoxicentrumai. Kételektronos átmenetet feltételeznek a citokróm-oxidáz első lépésében is.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
