MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
A szelénvegyületek élettani hatásai
Mérgező hatásukat először a szelénben gazdag talajú réteken legelő állatokon tapasztalták (lesoványodás, izomgyengeség, szőrzet és paták elhullatása). Ezeken a területeken az ún. szelénindikátor növények (Astragalus-fajok) jelentős mértékben dúsítják fel szervezetükben a szelént, ettől kellemetlen fokhagymára emlékeztető szagúak, és a legelő állatok halálos mérgezését okozhatják.
A szelén mérgező hatásában szerepet játszik a kénhez való fizikai és kémiai hasonlósága. Azok az enzimek, amelyek a kén beépülését katalizálják aminosavakba, nem képesek megkülönböztetni a ként a szeléntől, így szelenometionin, szelenocisztein és ezeket tartalmazó szelenoproteinek képződnek. A szelenoproteinek kisebb stabilitása és megváltozott tulajdonsága felelős a toxikus hatásokért. Ez okozza a keratinban gazdag szövetek (pl. szőrzet, állati paták) elvesztését szelénmérgezés során.
A szelénindikátor növények azért nem károsodnak a talajból felvett nagy mennyiségű szeléntől, mivel adaptációjuk eredményeképpen a szelént a kéntől megkülönböztetve külön útvonalon szelenohomociszteinbe és metil-szelenociszteinbe építik be, majd vakuólumokba zárva raktározzák.
A szelén védőhatását figyelték meg a nehézfémionok okozta mérgezésekben. A tonhal pl. jelentős mennyiségű higanyt és szelént tartalmaz, mégsem károsodik sem a hal, sem a fogyasztója. A nehézfémionok (Pb2+, Hg2+, Cd2+) jelenlétében a szelén a szerves kötésből lehasad és a nehézfém-szulfidokhoz hasonlóan vízben rosszul oldódó nehézfém-szelenideket alkot, amelyek biológiailag hatástalanok.
Sok élőlény számára a szelén esszenciális mikroelem. Erre mutat, hogy a szelénhiány állatokon májsorvadást és jellegzetes izomsorvadást (ún. fehérizom-betegséget) okoz. A Keshan-kór (Kínában előforduló szívizomgyulladás) szelén adagolásával megelőzhető volt. Statisztikai adatok alapján a szelén daganatellenes hatására is következtetnek (a szérum szeléntartalma fordított arányban van a daganatos betegségek előfordulási arányával). Az ipari és laboratóriumi alkalmazás során az emberi szervezetbe jutó szelén viszont mérgező, teratogén, sőt feltehetőleg karcinogén hatású. Legrészletesebben a szelénnek a glutation-peroxidázban betöltött funkciója ismert.
A glutation-peroxidáz négy alegységből áll, alegységenként egy szelenociszteint tartalmaz. Elsőként a vörösvérsejtekben mutatták ki. Az oxidatív hatásra keletkező lipid-peroxidok (ROOH) vagy hidrogén-peroxid (HOOH) redukcióját katalizálja:
A glutation-peroxidáz a peroxivegyületek elbontásával védő (antioxidáns) hatást fejt ki az oxigén okozta károsodásokkal szemben. Működése során az enzimben kötött szelén a glutation redukáló hatását közvetíti (195. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_2899/#m1438aebszk_2899 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2899/#m1438aebszk_2899)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_2899/#m1438aebszk_2899)
195. ábra. A peroxivegyületek elbontásának feltételezett hatásmechanizmusa a glutation-peroxidáz által katalizált reakciókban. Az enzim-szelenol (E–SeH) reakcióba lép a peroxicsoport oxigénjével és azt alkohollá redukálja, miközben enzim-szeleninsav (E–SeOH) keletkezik. Ezt redukálja két molekula redukált glutation (G–SH): először szelenid-szulfid-kötés jön létre az enzim és glutation között, majd ismét enzim-szelenol keletkezik
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
