Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

A hidrogénatom Bohr-féle modellje

Niels Bohr 1913-ban alkotta meg elméletét, amellyel megmagyarázta a hidrogénatom színképének keletkezését. Az elmélet az atom szerkezetének teljesen új felfogásához vezetett. A kvantumelméletre támaszkodva a hidrogénatom Bohr-féle modellje három posztulátumra épül.

1. Az elektron az atommag körül csak meghatároz;ott sugarú (r) körpályán keringhet. Az elektron számára tehát nem minden körpálya lehetséges. Csak azok a pályák megengedettek, ahol az elektron impulzusmomentuma (mur) egyenlő h/2π egész számú többszörösével:

Az elektronpályák tehát kvantáltak (kvantumpályák), n = 1 definiálja az első, maghoz legközelebbi pályát.

2. A pályák impulzusmomentumaira vonatkozó megkötések következtében az adott pályán lévő elektron energiája is meghatározott. Amíg az elektron ezen a pályán tartózkodik, nem sugároz és nem nyel el energiát. A kvantumpályákon az elektron sugárzás nélkül kering.

3. Az egyik kvantumpályáról a másikra történő átmenetnél az elektron által elnyelt vagy kisugárzott energia egyenlő a két pálya közötti energiakülönbséggel. Ha fényenergiáról van szó, a foton energiáját a

összefüggés adja meg. Ha az elektron magasabb energiaállapotból (E2) alacsonyabbra (E1) kerül, akkor a fenti összefüggés az emittált foton frekvenciáját mutatja. Hasonlóképpen

frekvenciájú foton abszorpciója az elektron gerjesztését, magasabb E2 energiaállapotba kerülését jelenti.

A Bohr-féle elmélet alapján a hidrogén színképvonalai értelmezhetővé váltak (9. ábra). A hidrogénatom gerjesztésekor az elektron magasabb energiájú pályára kerül, amikor pedig az elektron kisebb energiájú pályára tér vissza, fotont bocsát ki. A foton energiája megfelel a két kvantumpálya energiakülönbségének. Az alapállapotba visszatérés (n = 1) történhet egyszerre vagy lépésenként, ennek megfelelően többféle energiájú (frekvenciájú) foton keletkezhet. A hidrogénatom vonalas színképének sorozatai a távolabbi kvantumpályák és az adott n-értékű kvantumpálya közti átmenetnek felelnek meg (9. ábra). Az n egész számot kvantumszámnak nevezzük.

Bohr elmélete csak a „hidrogénszerű atomokra” volt sikeresen alkalmazható (pl. H, He+,

! ), vagyis pontosan leírta ezen atomok spektrumvonalait. Nem tudta azonban megmagyarázni a többelektronos atomok spektrumát és nem tudta értelmezni a színkép vonalainak felhasadását mágneses térben (Zeeman-effektus) sem. A Bohr-féle elmélet „továbbfejlesztett” változataiban elliptikus elektronpályákat feltételeztek a körpályák mellett, s ezzel újabb kvantumszámokat vezettek be. Ennek ellenére a hidrogénnél nagyobb rendszámú elemek atomjainak emissziós spektrumvonalait, azok eltérő intenzitását már nem tudták értelmezni.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_184/#m1438aebszk_184 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_184/#m1438aebszk_184)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_184/#m1438aebszk_184)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

9. ábra. A hidrogénatom Bohr-féle kvantumpályái és az emissziós színkép különböző sorozatainak keletkezése

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero