Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Pajzsmirigy-szcintigráfia

Legelterjedtebb a pajzsmirigy radioaktívjód-felvételének és -leadásának vizsgálata. Korábban 131I-izotópot használtak, amely β- és γ-sugárzó, felezési ideje kb. 8 nap. Az in vivo vizsgálatokhoz kedvezőbb a 123I, amely korpuszkuláris sugárzást (pl. β-sugárzást) nem bocsát ki és γ-, ill. röntgensugárzásának energiája kisebb, mint a 131I-izotópé. Felezési ideje pedig 13 óra, ezért is kisebb sugárterhelést okoz (66. táblázat). A kibocsátott γ-fotonok szcintillációs detektorral mérhetők.

66. táblázat. A pajzsmirigy-diagnosztikában alkalmazott radioaktív izotópok

Jód-izotóp	Felezési idő	Kibocsátott sugárzás jellege (energiája)
123I	13,2 óra	röntgen (27-32 keV) γ (159 keV)
125I	60,2 nap	fékeződési (35 keV)
131I	8,02 nap	β (607 keV) γ (366 keV)
99mTc	6,02 óra	γ (140 keV)

A NaI formájában megitatottjódizotóp (40-400 kBq) sugárzását mérik a pajzsmirigy felett 2, 6, 24, 48 óra múlva és mennyiségét a bevitt radioaktivitás százalékában adják meg. Az így nyerhető „jódtárolási görbe” felvilágosítást nyújt ajódfelvétel gyorsaságáról, mértékéről és a hormonleadás sebességéről is. Normális (eutireózisos) és kóros jódtárolási görbéket mutat a 200. ábra. Pajzsmirigy-hipofunkcióban csökken a jódfelvétel és lassú a jódleadás is. Hiperfunkció esetén viszont gyors és fokozott a felvétel, de gyorsult a radiojódot tartalmazó hormon kiürülése is a véráramba.

A szcintigráfia során nyert szcintigram a felvett radiojód kvantitatív megoszlását mutatja a pajzsmirigyben, kirajzolódik a pajzsmirigy helyzete és alakja is. A nagy radioaktivitású ,,forró” göbök intenzív jódfelvételt mutatnak, a ,,hideg” göbök funkcionálisan inaktív szöveteknek (hegnek, daganatnak) felelnek meg.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_2948/#m1438aebszk_2948 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_2948/#m1438aebszk_2948)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_2948/#m1438aebszk_2948)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

200. ábra. Jódtárolási görbék a pajzsmirigy normo-, hipo- és hiperfunkciója esetén

A működő pajzsmirigyszövet szcintigráfiás vizsgálatára kiterjedten használják a 99mTc magizomert1 is, pertechnekát formában (Na99mTcO4). Elónye a rövid felezési idő (6 óra) és az, hogy kizárólag γ-sugárzó. Kötődése a pajzsmirigyben nem specifikus, ezért funkcionális vizsgálatra kevésbé alkalmas. Megfelelő hordozóhoz kötve azonban felhasználható más szövetek (agy, tüdő, vese) szcintigráfiás vizsgálatára is.

A 99mTc előállítása ún. generátorban történik, 99Mo-ből. A generátor Aloxiddal töltött hengerből áll, amelyre a 99Mo molibdenát (

) formájában erősen kötődik. A 99Mo bomlásával, kb. 2 napos felezési idővel 99mTc keletkezik, amely

(pertechnekát) formájában van jelen, és már fiziológiás NaCl-oldattal eluálható. Az oszlopon maradó molibdenátból ismételten nyerhető 99mTс.

1	A tömegszám után írt m betű a gerjesztett állapotban lévő metastabil magizomer jele, olvasva technécium 99-meta. A gerjesztett magizomer γ-sugárzás kibocsátásával a metastabil állapotból az azonos tömegszámú és rendszámú, de alacsonyabb energiájú állapotba kerül: 99mTC → 99Tc

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero