MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Atomorbitálok
A hidrogénatom egyetlen elektronja esetén a Schrödinger-egyenlet egzakt módon megoldható, és az alapállapotú (1s) vagy tetszés szerinti, gerjesztett állapotú (pl. 2s, 2p, 3d, 4f) elektron tartózkodási valószíműségét diagramszerűen lehet kifejezni (11. ábra).
A 11. ábrából látható, hogy az 1s elektron tartózkodásának valószínűsége a magtól 0,053 nm távolságban a legnagyobb, ami megfelel a Bohr-féle n = 1 körpálya sugarának. A 2s elektron eloszlása a maghoz közelebbi és távolabbi maximumot mutat, és van olyan pont (a térben felület), amelyen az elektron tartózkodási valószínűsége nulla. Ezt csomófelületnek nevezzük.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_203/#m1438aebszk_203 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_203/#m1438aebszk_203)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_203/#m1438aebszk_203)
11. ábra. Az elektron előfordulási valószínűsége a hidrogénatom s és p állapotú atomorbitáljain. A háromdimenziós valószínűségeloszlást egyetlen síkban, a magtól mért r távolság függvényében ábrázoltuk. az atommag egyik oldalán
Az atomorbitálokat a vonatkoztatási rendszerül használt Descartes-féle koordináta-rendszerben (x, y, z tengelyek) térben is szokásos bemutatni, úgynevezett 90%-os valószínííségi diagramok formájában. Ilyenkor az atomorbitált burkoló felületen belül 90%-os valószínűséggel tartózkodik az elektron. A hidrogénatom s, p és d orbitáljait szemlélteti a 12. ábra.
Az s állapotú elektronok orbitáljai gömb alakúak. Ap-orbitálok esetén az ml kvantumszámnak három értéke (–1, 0, +1) lehet, ezért három különböző térbeli eloszlást mutatunk be a súlyzó alakú 2p elektronokra. Az ötféle d-orbitál jelölése a 12. ábrán ugyancsak a koordináta-rendszer tengelyeivel kapcsolatos és az ml kvantumszám ötféle értékének (–2, –1, 0, +1, +2) felel meg. A d állapotú elektronok ötféle térbeli eloszlása egy gyűrűzött súlyzóra és négy keresztezett súlyzópárra emlékeztet.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_207/#m1438aebszk_207 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_207/#m1438aebszk_207)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_207/#m1438aebszk_207)
12. ábra. Az s, p és d állapotú elektronok határfelületei
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_209/#m1438aebszk_209 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_209/#m1438aebszk_209)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_209/#m1438aebszk_209)
13. ábra. A hidrogénatom energiaszint-diagramja. Az energiaértékeket az egymástól végtelen távolságra lévő, nyugalmi állapotú elektron és proton energiájától, mint viszonyítási ponttól számítjuk
A hidrogénatom különböző atomorbitáljainak energiaszintjét az emissziós spektrumból meg lehet határozni. Az 1s (alapállapotú) elektron energiája a legkisebb, míg a gerjesztett állapotok energiaszintjei az azonos főkvantumszámú orbitálokon a hidrogénatom esetében azonosak (13. ábra). Így pl. a 2s energiaszintje megegyezik a 2p energiaszintjével, és azonos energiaszintűek a 3s-3p-3d pályák is. Ezeket elfajult (degenerált) orbitáloknak is nevezik, energiaszintjük csak elektromos vagy mágneses erőtérben hasad fel.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
