Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Az elemek csoportosítása

A periódusos rendszerben (9. táblázat) az atomok növekvő rendszám szerint vízszintes periódusokban és függőleges oszlopokban helyezkednek el. A külső elektronkonfiguráció alapján beszélhetünk az s-mező elemeiről (alkálifémek és alkáliföldfémek), a p-mező elemeiről (bórcsoport, széncsoport, nitrogéncsoport, oxigéncsoport, halogének és nemesgázok), a d-mező elemeiről (átmenetifémek) és az f-mező elemeiről (lantanoidák és aktinoidák). Az s és p-mező elemei a periódusos rendszerfőcsoportjait alkotják, míg a d-mező elemei a mellékcsoportokat.

A külső elektronkonfiguráció segítségével meg tudjuk magyarázni az azonos oszlopba tartozó elemek rokonságát is. Így pl. az alkálifémek:

Li	[He]2s1
Na	[Ne]3s1
K	[Ar]4s1
Rb	[Kr]5s1
Cs	[Xe]6s1
Fr	[Rn]7s1

hasonló kémiai tulajdonságai az azonos külső elektronkonfigurációnak (ns1) tulajdoníthatóak. A főcsoport elemeinek külső héján lévő elektronokat (ns-, ill. np-alhéjak) vegyértékelektronoknak is nevezzük, mivel ezen atomok kémiai kötéseinek kialakításában vesznek részt.

9. táblázat. Az elemek periódusos rendszere

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_257/#m1438aebszk_257 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_257/#m1438aebszk_257)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_257/#m1438aebszk_257)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Az átmenetifémek első képviselői a 4. periódussal kezdődően találhatók, amikor a 3d-alhéj feltöltődése játszódik le. A 6. periódusban kezdődik meg a 4f-alhéj feltöltődése, ez a 14 elem alkotja a lantanoidákat. Az aktinoidák 14 eleme a 7. periódus 5f-alhéjának kiépülésével jön létre. A lantanoidák és aktinoidák kémiai sajátságai annak ellenére nagyon hasonlóak, hogy a periódusos rendszernek nem azonos oszlopában, hanem vízszintes sorában helyezkednek el. A nagyfokú kémiai hasonlóságot a külső elektronkonfiguráció hasonlósága magyarázza:

(n–1)s2(n–1)p6ns2 ,

ahol n = 6 a lantanoidákra és n = 7 az aktinoidákra.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero