MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Az atomok mérete
Az atomok méretét a magtöltés és az elektronkonfiguráció határozza meg.
A 16. ábra a főcsoportok atomjainak átmérőit hasonlítja össze.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_275/#m1438aebszk_275 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_275/#m1438aebszk_275)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_275/#m1438aebszk_275)
16. ábra. Atomok átmérőinek változása a periódusos rendszer főcsoportjaiban (s- és p-mező atomjai)
Az atomok mérete és a periódusos rendszerben elfoglalt helye között határozott összefüggés van. Egy perióduson belül a rendszám növekedésével csökken az atomátmérő. Ez egyrészt annak tulajdonítható, hogy az újonnan belépő s-elektronok behatoló pályákra kerülnek (lezárt héjak atomorbitáljain belülre, vö. s-orbitálok tartózkodási valószínűségével), másrészt a megnövekedett magtöltés a külső elektronhéj kontrakcióját okozza. A periódusos rendszer oszlopaiban a méret általában a növekvő rendszámmal nő. Ez a hatás azzal magyarázható, hogy a legkülső orbitálok azonos típusúak (pl. alkálifémeknél ns1) és a rendszám növekedésével egyre több elektronhéj tartozik az atomhoz.
Adott számú elektron esetén a növekvő magtöltés nagyobb vonzóerőt fejt ki az elektronokra, ezért a méret csökken. Adott magtöltés esetén növelve az elektronok számát, növekszik az elektronok közötti taszítás, ezért nagyobb a méret is. Általánosan megállapítható, hogy a pozitív ionok kisebbek, mint az ugyanannyi elektront tartalmazó semleges atomok, a negatív ionok pedig nagyobbak az ugyanekkora magtöltésű semleges atomnál.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
