Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Az elektronaffinitás

Az elektronaffinitás (Eaff) az az energiaváltozás, amely a gáz állapotú atom 1 móljának negatív gázionná való átalakítását kíséri. Az anion képződése az atomból általában energiafelszabadulással jár:

Cl(g) + e– → Cl– (g)

Eaff = -349 kJ/mol

Csak néhány elem elektronaffinitása pozitív, például:

Mg(g) + e– → Mg– (g)

Eaff = 230 kJ/mol

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_292/#m1438aebszk_292 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_292/#m1438aebszk_292)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_292/#m1438aebszk_292)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

18. ábra. Az elektronaffinitás a rendszám függvényében

Az elemek elektronaffinitásait a rendszám függvényében a 18. ábra tartalmazza. A halogénatomok elektronaffinitása a legnegatívabb érték, mivel a keletkezett egyszeresen negatív töltésű anionok nemesgáz elektronkonfigurációjúak. Az ionizációs energiához hasonlóan az elektronaffinitás is periodikus tulajdonság. Például a Na és Mg közötti nagy elektronaffinitás-ugrás a 3. periódusban azzal magyarázható, hogy a magnéziumban betöltődik a 3s2-alhéj; ezért a Mg- képződésénél az elektron a következő, nagyobb energiaszintű 3p-alhéjra épül be. A Si és P közötti kisebb ugrás annak tulajdonítható, hogy az anion kialakításához szükséges elektron a P–-ionban már kompenzált spinű elektronpárt alakít ki a 3p-alhéjon:

P-atom: [Ne]

P--anion: [Ne]

A többi periódus elektronaffinitás változásai is magyarázhatók az elektronhéj szerkezetének és felépülésének törvényszerűségeivel.

Példa

1. Az alábbi elempárok közül melyiknek nagyobb az első ionizációs energiája? Indokolja válaszát!

(a) K vagy Br

(b) S vagy Te

(d) Ne vagy Sr

Br > K, mert mindkét elem a 4. periódusban van és egy perióduson belül az ionizációs energia balról jobbra növekszik.
S > Te, mert a két elem egy oszlopban található és oszlopon belül az ionizációs energia felülről lefelé csökken.
Se > Ga, mert mindkét elem a 4. periódusban van (lásd az a. választ).
Ne > Sr, a nemesgázok ionizációs energiája a legmagasabb.

2. A nitrogén elektronaffinitását hasonlítsa össze a szomszédos atomokéval (szénnel és oxigénnel) a 18. ábra alapján és magyarázza a jelenségei!

A nitrogén elektronaffinitása sokkal kevésbé negatív, mint a széné vagy az oxigéné. A nitrogénatom külső p3 szerkezetű alhéja energetikailag stabilisabb, mint a szén p2 vagy az oxigén p4 alhéjai.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero