MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
A kovalens kötés
A kovalens kötés kialakulása során a szabad atomokból molekulák jönnek létre, amelyekben az elektronok új elrendeződése a kovalens kötés képződésének felel meg. A molekulák ezzel stabilabb állapotba kerülnek, mivel a molekulák alacsonyabb energiájú rendszerek, mint a különálló atomok.
A kovalens kötés klasszikus értelmezése alapján a vegyülő atomok párosítatlan elektronjai páronként egy kovalens kötést hoznak létre. A kovalens kötések kialakulásának ezt a módját, amikor mindkét kapcsolódó atom egyegy elektront ad a kovalens kötést létesítő elektronpár kialakításához, kolligációnak nevezzük. Azokat az elektronpárokat, amelyek nem vesznek részt a molekula kötéseinek kialakításában, szabad vagy nemkötő elektronpároknak nevezzük. Az így leírt molekulaszerkezetet Lewis-féle szerkezetnek tekintjük, ahol az elektronokat pontokkal (az elektronpárokat esetleg vonalakkal) jelöljük:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_346/#m1438aebszk_346 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_346/#m1438aebszk_346)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_346/#m1438aebszk_346)
A többszörös kovalens kötésű molekulákban
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_348/#m1438aebszk_348 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_348/#m1438aebszk_348)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_348/#m1438aebszk_348)
a kettős kovalens kötést két, a hármas kovalens kötést három vegyérték-elektronpár hozza létre. A Lewis-féle szerkezetek felírásánál is követjük az atomok nemesgáz-konfigurációra törekvését, bár számos kivételt találunk:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_350/#m1438aebszk_350 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_350/#m1438aebszk_350)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_350/#m1438aebszk_350)
A két példában a berillium- és a bóratomok körül nem alakul ki az elektronoktett. A kovalens kötés modem elméletével értelmezzük majd az ilyen típusú vegyületek szerkezetét.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_352/#m1438aebszk_352 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_352/#m1438aebszk_352)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_352/#m1438aebszk_352)
24. ábra. Óriásmolekulák kovalens kötésekkel. a) A gyémánt kristályrácsát kizárólag C-atomok alkotják, mindegyik 4-4 szomszédos C-atommal létesít kovalens kötést. b) A kvarckristályban Si-atomok kapcsolónak 4 O-atom közvetítésével újabb Si-atomokhoz. Mindkét kristály magas olvadáspontú, kemény és az elektromos áramot nem vezeti
Ismeretesek olyan molekulák és összetett ionok, amelyek képződésénél a kovalens kötést létesítő elektronpár mindkét elektronja ugyanattól az atomtól származik. Az elektronpárt szolgáltató atomot donornak, a másikat akceptornak nevezzük. A kötést donor-akceptor vagy koordinált (datív) kovalens kötésnek tekintjük. Kialakulásának feltétele, hogy a donor atomnak szabad elektronpárja vagy elektronpárjai legyenek, az akceptorban pedig legalább két elektron hiányozzék a vegyérték-elektronhéj lezártságához. Datív kötés létesül, amikor az NH3-molekula protonnal (H+) ammóniurniont (!) képez:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_355/#m1438aebszk_355 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_355/#m1438aebszk_355)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_355/#m1438aebszk_355)
A nitrogénatom az elektronpárdonor, az elektronpár-akceptor pedig a proton. A pozitív töltés eloszlik az egész ammóniumionra, ezért a datív kovalens kötéssel kötött H-atom nem különböztethető meg a kolligációs kovalens kötésekkel kapcsolódó H-atomoktól.
A datív kötést, mivel a komplex vegyületek keletkezésénél van elsődleges szerepe, koordinációs kötésnek is nevezik. Részletes elméletét a koordinációs vegyületek tárgyalásánál, a bioszervetlen kémiában tekintjük át.
Kovalens kötések tartanak össze óriásmolekulákat is. Ezek szerkezetét sem tudjuk értelmezni a Lewis-féle struktúrákkal. A 24. ábra gyémánt- és kvarckristályok részletét mutatja be. A kovalens kötések rendszere a molekulák egészére kiterjed, különleges fizikai és kémiai sajátságokat adva a vegyületeknek.
Példa
Adja meg az alábbi vegyületek Lewis-féle szerkezetét!
(a) A szerkezetben található vegyértékelektronok száma: 7e– (klóratom)+3x6e–·(3 oxigénatom)+1e– (negatív töltés) = 26e–. A három kovalens kötésre 6 elektront számítunk és a maradék 20 elektron alakítja ki az egyes atomok körül az oktett szerkezetet.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_361/#m1438aebszk_361 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_361/#m1438aebszk_361)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_361/#m1438aebszk_361)
(b)
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_362/#m1438aebszk_362 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_362/#m1438aebszk_362)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_362/#m1438aebszk_362)
A bróm-triílouridbana brómatom körül 10 elektron van. Ez azért lehetséges, mert a brómatom a 4. periódus eleme és rendelkezik betöltetlen 4d alhéjjal.
(c)
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_363/#m1438aebszk_363 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_363/#m1438aebszk_363)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_363/#m1438aebszk_363)
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
