MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Átmenet a kötéstípusok között
A kovalens kötést alkotó közös elektronpár mindkét atomhoz tartozik. Az elektronsűrűség eloszlása a két atommag erőterében egyenletes az olyan kétatomos molekulákban, mint pl. a H2, Cl2 és O2. Ezekben a molekulákban apoláris vagy nempoláris kovalens kötés alakul ki. A kovalens kötés különböző atomok között már nem egyenletes elektronsűrűséget, hanem részlegesen pozitív (δ+) és részlegesen negatív (δ–) eloszlást hoz létre. A poláris kovalens kötés kialakulása dipólusmolekula létrejöttét eredményezi, megfelelő molekulageometria esetén (l. 44. ábra). Jellegzetes dipólusmolekulák a hidrogénhalogenidek (pl. HCI) vagy a H2O.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_373/#m1438aebszk_373 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_373/#m1438aebszk_373)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_373/#m1438aebszk_373)
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_374/#m1438aebszk_374 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_374/#m1438aebszk_374)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_374/#m1438aebszk_374)
26. ábra. A kovalens-ionos kötés átmenete. A tiszta (100%) kovalens kötés ritka határeset, míg a tiszta (100%) ionkötés legfeljebb ideális ionkristályban valósulhat meg. A közöttük lévő átmenet folyamatos
11. táblázat. Az elemek elektronegativitása L. Pauling szerint
|
Harvard (): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_378/#m1438aebszk_378 ()
Chicago . . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_378/#m1438aebszk_378)
APA (). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_378/#m1438aebszk_378)
|
Ezek további külső hatásra (pl. HCI-gáz oldása vízben) részben ionos vegyületté alakulhatnak át. Az ionkötésben a pozitív és negatív töltések elkülönültek, a kialakult kationok és anionok önálló egységként léteznek. A 26. ábra bemutatja a tisztán kovalens és tisztán ionos kötéstípusok közötti átmenetet is.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
