MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Elektronegativitás
Az elektronegativitás a kémiai szerkezetben kötött atomnak olyan tulajdonsága, mely meghatározza, milyen erővel vonzza az atom a kovalens kötésben lévő elektronokat. Az elektronegativitás abszolút értékeit meghatározni nem lehet, számítására számos módszer terjedt el. Értéke összefüggésben van a szabad atom ionizációs energiájával, elektronaffinitásával és kötési energiájával. A legelterjedtebb elektronegativitás skála a L. Pauling-féle (11. táblázat).
Az elektronegativitás-értékek egysége önkényes. A 11. táblázatból látható, hogy az egyes periódusokban fokozatosan nő az elektronegativitás. A legnagyobb a fluor elektronegativitása (4,0), a többi halogén atomé fokozatosan csökken. A legkisebb elektronegativitásúak az alkálifémek. Az oszlopokon belül megfigyelhető az elektronegativitás értékének csökkenése. A molekulában lévő kovalens kötéssel összekapcsolt atomok elektronegativitás különbsége a kötés apoláris vagy poláris jellegére utal:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_383/#m1438aebszk_383 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_383/#m1438aebszk_383)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_383/#m1438aebszk_383)
Ha az elektronegativitás különbsége 0,6-nél kisebb, a kötés lényegében apoláris kovalens, ha 0,6-2,1 között van, poláris kovalens, ha 2,1-nél nagyobb, ionkötés jön létre.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
