MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Többszörös kovalens kötések
A vegyértékkötés-elmélet alapján σ-kötéssel összekapcsolt atomok többszörös kovalens kötését π-kötések biztosítják. Kialakulásukat az etén- (etilén-) és etin- (acetilén-) molekulák példáján mutatjuk be:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_418/#m1438aebszk_418 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_418/#m1438aebszk_418)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_418/#m1438aebszk_418)
A kettős kötésű (σ és π) eténmolekulában a szénatomok sp2 hibridizációjúak, egy p-elektron megtartotta eredeti állapotát (33. ábra). A három sp2-hibridorbitál síktrigonális elrendeződésű, a kötésszög 120°. Ezek alakítják ki az eténmolekula σ-kötéseit (σ-vázát), C-C és C-H kötéseket hozva létre. A C-C σ-kötés szabad rotációját (elfordulását) a két p-elektron alkotta π-kötés akadályozza meg, rögzítve a molekula térszerkezetét (34. ábra).
A hármas kötésű (σ és π) etinmolekulában a szénatomok lineáris geometriát biztosító sp-hibridállapotban vannak, ezért két p-elektron megtartotta eredeti állapotát (33. ábra). Az etinmolekula H-C-C-H atomjai egy egyenes mentén helyezkednek el (σ-kötések) és a két π-kötés mintegy körbeveszi a C-C egyszeres kovalens kötést (35. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_421/#m1438aebszk_421 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_421/#m1438aebszk_421)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_421/#m1438aebszk_421)
32. ábra. A metán és az ammónia szerkezete. A metánmolekula központi szénatomjának sp-hibridorbitáljai négy hidrogénatommal létesítenek kovalens kötéscket. A tetraéderes szerkezetben a H-C-H kötésszög 109°28'. Az ammóniamolekulában található sp3-hibridállapotú nitrogénatom egyik hibridorbitálján nemkötő elektronpár van. Az elektron-kölcsönhatások következtébena H-N-H kötésszög kisebb lesz, mint az ideális tetraéderes szerkezetnek megfelelő érték
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_423/#m1438aebszk_423 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_423/#m1438aebszk_423)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_423/#m1438aebszk_423)
33. ábra. A szénatom atomorbitáljainak és hibridorbitáljainak energiaszintjei
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_425/#m1438aebszk_425 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_425/#m1438aebszk_425)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_425/#m1438aebszk_425)
34. ábra. Az eténmolekula σ-váza és π-kötés kialakulása
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_427/#m1438aebszk_427 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_427/#m1438aebszk_427)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_427/#m1438aebszk_427)
35. ábra. Az etinmolekula σ-váza és a két sp-kötés kialakulása. A két π-kötés az sp-hibridállapotú szénatomok 2p-elektronjai között alakul ki. A π-kötések térbeli eloszlása irányított, a σ-kötés, „alatt és felett” (π1-jelölés) vagy ,,előtt és mögött" (π2-jelölés)
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
