MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
A rezonancia és π-kötés delokalizációja
Számos olyan eset van, amikor a molekula vagy összetett ion kovalens kötései nem írhatók le egyszerűen a vegyértékkötés-elmélettel. A karbonátionban a centrális szénatom sp2 hibridizációjú, így a három oxigénatom síktrigonális elrendeződésben veszi körül. A három σ-kötés mellett kialakul egy π-kötés is valamelyik O-atom és a C-atom között. Egyetlen szerkezettel nem ábrázolható a karbonátion, hanem három eltérőszerkezet írható fel:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_431/#m1438aebszk_431 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_431/#m1438aebszk_431)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_431/#m1438aebszk_431)
ahol az oxigénnek nemkötőelektronpárjait vonalakkal jelöltük. A karbonátion valódi szerkezetét egyik képlet sem fejezi ki teljesen, a három szerkezet rezonanciahibridje felel meg a valódi ionnak. A határszerkezetek rezonanciája (kettős nyilak) alacsonyabb energiaállapotot hoz létre. Ebben a C–O kötés átmenetet képez az egyes és kettős kötés között: l σ-kötést és kb. 1/3 π-kötést jelentve:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_433/#m1438aebszk_433 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_433/#m1438aebszk_433)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_433/#m1438aebszk_433)
A karbonátionban a π-kötés helyzete nem rögzített. Hasonló jelenség figyelhető meg a kettős kötéseket tartalmazó összetett ionokban (pl. , ·, ) vagy szerves molekulákban (pl. benzol, butadién). A benzol szerkezetében található három π-kötés is egyenletesen kiterjed az egész molekulára, delokalizálódik. A folyamat részleteit a következő részben tárgyaljuk.
Példa
1. Adja meg az alábbi vegyületekben a központi atom hibridállapotát és a molekula/ion geometriáját!
-
sp3d: trigonális bipiramisos.
-
sp3d2: oktaéderes.
-
sp2: síktrigonális (egy π-kötés delokalizációjával).
-
sp3: tetraéderes.
2. A nemesgázok is alkotnak vegyületeket. Adja meg a XeF2 (xenon-diflourid) molekula szerkezetét és a központi atom hibridállapotát!
A XeF2 molekula Lewis-féle szerkezete 22 elektront tartalmaz: 8e– (Xe) + 2x7e– (F atomok) = 22e–.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_438/#m1438aebszk_438 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_438/#m1438aebszk_438)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_438/#m1438aebszk_438)
A vegyértékkötés-elmélet alapján a Xe központi atom sp3d (trigonális bipiramisos) hibridizációjú
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_439/#m1438aebszk_439 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_439/#m1438aebszk_439)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_439/#m1438aebszk_439)
és a két párosítatlan elektronhoz kapcsolódik az
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_440/#m1438aebszk_440 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_440/#m1438aebszk_440)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_440/#m1438aebszk_440)
(a fluoratomot sp3 hibridállapotban tüntettük fel).
A molekula lineáris szerkezetű:
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_441/#m1438aebszk_441 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_441/#m1438aebszk_441)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_441/#m1438aebszk_441)
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
