Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

A molekulaorbitál-elmélet

Az elmélet szerint a molekulákban az elektronok olyan módosult orbitálokon helyezkednek el, amelyek a molekula egészéhez tartoznak. Az eredeti atomorbitálok megfelelő kombinálásával (a módszer matematikai leírása meghaladná összeállításunk terjedelmét) kiszámíthatók a molekulaorbitálok burkoló felületei.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1438aebszk_444/#m1438aebszk_444 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1438aebszk_444/#m1438aebszk_444)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1438aebszk_444/#m1438aebszk_444)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

36. ábra. H2- és „He2”-molekulák képződése a molekulaorbitál-elmélet szerint

Ha két különböző atom egy-egy atomorbitálját kombináljuk, két molekulaorbitálhoz jutunk (l. 36. ábra). A kötő molekulaorbitál energiája alacsonyabb, míg a lazító molekulaorbitálé magasabb lesz, mint az eredeti atomorbitálok energiaszintje. A molekulaorbitálok elektronokkal való feltöltési szabályai hasonlóak az atomorbilálokéhoz:

az elektronok először a kisebb energiaszintű rnolekulaorbitálokat töltik fel (energiaminimumra való törekvés elve);
egy molekulaorbitálon maximálisan két elektron tartózkodhat (Pauli-féle tilalmi elv);
az azonos energiájú molekulaorbitálokat az elektronok egyenként, párosítatlan spinnel töltik be (Hund-féle szabály).

A hidrogénmolekula molekulaorbitáljainak felépítését a 36. ábra mutatja. A két hidrogénatommag kovalens kötéstávolságban található, a két molekulaorbitál az 1s-atompályák kombinációjábólépül fel. Az alacsonyabb energiájú, kötő molekulaorbitálon helyezkedik el a két elektron, a H2-molekula tehát stabilisabb a H-atomokhoz képest.

A hipotetikus „He2”-molekulában a négy elektron betölti a kötő és lazító molekulaorbitálokat is (36. ábra). Ezért a „He2”-molekula képződése nem stabilizálná a He-atomokal, nem is jön létre.

A molekulaorbilál-elmélet szerint viszont a

(hélium-molekulaion) létezik, mivel a lazító molekulaorbitáton csak egyetlen elekgron található. A

kötésrendje 0,5, ami a kovalens kötési alkotó atomok gyengébb kapcsolatára utal.

A kötő és lazító molekulaorbitálok kialakíthatnak σ- és π-kötéseket (37. ábra). A köt6 σ-molekulaorbitálok elektronsűrűsége a két atomtörzs között maximális (

). A kötő π-molekulaorbitál (πp) elektronsűrűsége is a két atomtörzs között maximális, térbeli eloszlása azonban irányított, a σ-kötés ,,alatt és felett" vagy „előtt és mögött". A lazító molekulaorbitálok elektronsűrűsége a két atomtörzs kötéssel ellentétes oldalán maximális, lazító elektronok nem tartózkodnak a két atommag között. A lazító kötéseket csillaggal jelölik, így a 37. ábra alapján

és

, ahol az index az atomorbitálok eredetére utal.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero