Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

SI-rendszer

A mértékegységek egységes nemzetközi rendszerét, az SI-rendszert (a francia le Systéme International d'Unités elnevezés rövidítése) 1960-ban vezették be. Hét alapvető fizikai mennyiségből (1. táblázat) származtatható az összes napjainkban használt fizikai és kémiai mennyiség.
 
1. táblázat. SI-alapegységek
Fizikai mennyiség (rövidítése)
Neve
Jelölése
hosszúság (l)
méter
m
tömeg (m)
kilogramm
kg
idő (t)
másodperc
s
elektromos áram (I)
amper
A
hőmérséklet (T)
kelvin
K
fényerősség (Iv)
kandela
cd
anyagmennyiség
mól
mol
 
Az alap- és származtatott mértékegységek közül a kémia áttekintése során elsősorban az alábbiakat fogjuk használni.
Hosszúság. A kötéstávolságot vagy atomcsoportok intra-, ill. intermolekuláris távolságait nanométerben adjuk meg (1 nm = 10–9 m). Az atomi távolságok régebben használt nem SI-egysége az angström (1 Á = 10–10 m = 0,1 nm).
Térfogat. Származtatott mennyiség, jelölése V és egysége m3. A kémiában elterjedten használjuk a köbdecimétert (1 dm3 = 10–3 m3) és a köbcentimétert (1 cm3 = l0–6 m3). A régen használt liter (1) és milliliter (ml) helyett a dm3 és cm3 bevezetését írja elő az SI-rendszer. Az európai országok ezt a gyakorlatot fokozatosan átveszik. Megjegyezzük, hogy a régi és az új egységek között szigorú azonosság van: 1 dm3 = 11 és 1 cm3 = 1 ml.
Sűrűség. Származtatott fizikai mennyiség, a tömeg és a térfogat hányadosa. Jelölése p és egysége kg/m3. A kémiában inkább a g/cm3 használata terjedt el a szilárd és folyékony anyagok sűrűségére, míg a gázok sűrűségét g/dm3-ben szokás megadni.
Hőmérséklet. Az SI-rendszer kelvinben megadott h6mérsékleti adatai mellett általánosan használjuk a Celsius-skálát is, egysége a Celsius-fok (°C). Az elméletben lehetséges legalacsonyabb hőmérséklet, az abszolút nulla fok: 0 K = -273,15 °C. A kelvinben megadott értékeket mindig fok nélkül használjuk.
Hőmennyiség, energia. Minden energiafajta (E) közös egysége a joule (kiejtése ,,dzsúl"), rövidítése J. Származtatott fizikai mennyiség, 1 J = 1 kg m2/s2• Átszámítható a régen hasmált kalóriára: 1 cal = 4,184 J. Az atom- és magfizikában elterjedt energiamértékegység az elektronvolt (eV) és 106-szorosa a MeV, 1 eV = 1,6022·10-19 J.
Nyomás. Egységnyi felületre ható nyomóerővel fejezhető ki a nyomás (P), egysége 1 Pa (paszkál) = 1 kg/m s2. Számos régi, nem-SI-nyomásegységet váltott fel. Ezek átszámítása: 1 atm = 760 Hgmm, 1 Hgmm = 1 Torr = 133,32 Pa, 1 bar = 105 Pa és 1 psi = 6895 Pa (psi a kromatográfiában használt angolszász nyomásegység, a font per négyzethüvelyk rövidítése).
Az SI-rendszer további előnye, hogy az alapegységekból a tíz hatványkitevőivel az egység többszörösét vagy törtrészét is származtathatjuk. Például a kilo- ezerszerest (103) jelent, így 1 kilométer = 103 méter vagy 1 km = 103 m. A méter milliomodrészét a mikro- prefixum jelöli, tehát a mikrométer = 10-6 méter vagy lµm = 10–6 m. A leggyakrabban használt SI-prefexumokat a 2. táblázatban adjuk meg.
 
2. táblázat. SI-alapegységek
Prefixum
Számérték
Jelölése
deka-
101
da
hekto-
102
h
kilo-
103
k
mega-
106
M
giga-
109
G
tera-
1012
T
peta-
1015
P
exa-
1018
E
deci-
10-1
d
centi-
10-2
c
milli-
10-3
m
mikro-
10-6
μ
nano-
10-9
n
piko-
10-12
p
femto-
10-15
f
atto-
10-19
a
 
Általános és bioszervetlen kémia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave