MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
A vegyértékkötés-elmélet alkalmazása során említettük, hogy pl. a benzolmolekula szerkezete csak a rezonancia felhasználásával írható le helyesen. A benzol kett6s kötései, a kötésszögek és távolságok jól értelmezhető a molekulaorbitálok módszerével. A benzolmolekula síkbeli, hatszöges szerkezet. A szénatomok sp2-hibridpályákkal kapcsolódnak a két szomszédos szénatomhoz és egy hidrogénatomhoz, kialakítva a molekula σ-vázát (41. ábra (a)). A szénatomok p-orbitáljai merőlegesek erre a síkra (41. ábra (b)). A hat p-orbitálból hat π-molekulaorbitál (3 kötő és 3 lazító) alakulhat ki. A benzolmolekulában azonban csak a kötő π-molekulaorbitálokon van elektron, a lazító π-orbitálok üresek. A három kötő π-molekulaorbitál az egész molekulára kiterjed, delokalizálódik (41. ábra (c)). Valójában a szén-szén kötésrendje 1,5, azaz 1σ- és l/2π-kötésnek felel meg. Ezt igazolja a C–C kötés távolsága és energiája is, átmenetet képez az egyszeres és kettős kötés között. A benzol egyszerűsített képletét a 41. ábra (d) szemlélteti.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_478/#m1438aebszk_478 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_478/#m1438aebszk_478)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_478/#m1438aebszk_478)
41. ábra. A benzolmolekula szerkezete
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
