MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
A London-féle erők
Minden gáz, még az egyatomos nemesgázok is cseppfolyósíthatók. Ez arra utal, hogy az apoláris atomok vagy molekulák között vonzóerő alakul ki. Ezt a molekulák pillanatnyi polarizációja okozza. A polarizációt az elektronfelhőmag körüli rezgései, valamint a molekulák ütközésekor kialakuló átmeneti deformáció alakítja ki (42. ábra). Az így kialakult átmeneti dipólusok közötti vonzással magyarázható a molekulák kölcsönhatása.
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_484/#m1438aebszk_484 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_484/#m1438aebszk_484)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_484/#m1438aebszk_484)
42. ábra. A London-féle erők eredete. A Neatomban (Z = 10) 10 elektron helyezkedik el az n = 1 és n = 2 főkvantumszámú héjakon. a) Egy időpillanatban az elektronfelhő szimmetrikus töltéseloszlása torzulhat, kis elektromos momentum keletkezik. b) Ez hasonló momentumot indukál a legközelebbi Ne-atomban, s ennek következtében gyenge vonzás lép fel
Az apoláris molekulák között kialakuló gyenge kölcsönhatás annál nagyobb, minél több az egy molekulára jutó elektronok száma. Így a cseppfolyósított nemesgázatomok forráspontja közel lineárisan változik az elektronszámmal: Ar (f.p. –186 °C), Kr (f.p. –153 °C) és Xe (f.p. –108 °C). A közel azonos számú elektront tartalmazó egyatomos nemesgáz (Ar, f.p.: –186°C) és kétatomos apoláris molekulák (N2, f.p.: –195°C; O2, f.p.: –183°C) forráspontja hasonló. Az apoláris molekulák között ható vonzerők természetére F. London 1928-ban tett javaslatot, ezért ezeket London-féle erőknek nevezzük. Az elmélet szerint minél nagyobb az atomban, ill. a molekulában az elektronok száma, annál távolabb helyezkednek el az elektronok az atommagtól. Az atommag csökkent vonzó hatása miatt az elektronfelhő könyebben polarizálható, ami elősegíti a kölcsönhatáshoz szükséges átmeneti dipólusok kialakulását. A London-féle erők nagysága a molekula alakjától, a burkoló elektronfelhőtől is függ. A C5H11 összegképletnek megfelelő két pentán izomer forráspontja jelentősen különbözik a molekulaalak eltérőkölcsönható felületei miatt (43. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_487/#m1438aebszk_487 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_487/#m1438aebszk_487)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_487/#m1438aebszk_487)
43. ábra. A molekulaalak hatása a London-féle erőkre. A nyújtott szénláncú n-pentán-molekulák kölcsönhatási felülete lényegesen nagyobb, többszörös molekulaasszociátumok alakulnak ki párhuzamos illeszkedéssel. A gömbszerű neopentán kölcsönhatása a kisebb felület miatt lényegesen csökkent, ezért forráspontja is alacsonyabb
A London-féle erők (másik szokásos elnevezés a van der Waals-erők) fellépnek tetszés szerinti molekulák között. Térben nem irányítottak, a vonzóerők már 0,4–0,6 nm távolságban kialakulnak, ami a molekulák van der
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_490/#m1438aebszk_490 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_490/#m1438aebszk_490)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_490/#m1438aebszk_490)
44. ábra. A poláris kovalens kötésű molekulák szerkezete. A kovalens kötés poláris jellegét a kötésre helyezett nyílhegy jelzi, iránya az elektronegatívabb atom felé mutat. Feltüntettük amolekula eredő dipólusmomentumának irányát (nyíllal) és nagyságát is
Waals-sugarának felel meg. Hatásukat azonban az erősebb intermolekuláris kölcsönhatások gyakran elnyomják.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
