Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Atomok és elemek

A tudományos atomelméletet John Dalton (1766–1844) angol természettudós vezette be. 1803-ban megfogalmazotl atomelmélete (valójában hipotézise) szerint minden anyag parányi részecskékbó1, atomokból áll. Felismerése a környezetünkben található igen nagyszámú, különböző anyagokból felépülő halmazok rendszerezésének alapjául szolgál. Minden anyagi tárgyat – legyen az egyszerű vagy összetett – kémiai anyagnak, röviden anyagnak nevezünk. Minden anyagfajta atomokból, ionokból vagy molekulákból épül fel. A kémia az anyagot összetétel, szerkezet és tulajdonság alapján vizsgálja.
Az elem fogalma az azonos rendszámú atomokból álló anyagot jelöli, amely kémiai reakciókban már nem bontható tovább. Ma már több mint 100 elemet ismerünk. Néhány elem (mint az arany és a kén) a Földön elemi állapotban is megtalálható. A legtöbb elem vegyületet alkot, míg néhány csak mesterségesen (atommag-reakciókban) állítható elő. Minden elemnek jellemző tulajdonságai vannak, amelyek megkülönböztetik a többi elemtől. Az elemek felsorolása a hátsó borító belsőoldalán található.
 
Számos elem már az ókorban ismeretes volt (pl. Au, Cu, Pb, Hg, Sn, Fe, Ag, S, C). Az elemek legnagyobb részét a XVIII. század végétől a XIX. század végéig fedezték fel, míg a mesterségesen előállítható elemeket csak az 1930-as éveket követően. Az elemek elnevezése egyrészt görög–latin eredetű, másrészt modern nevek is használatosak. Az elemek neve utalhat sokféle sajátságra, így például:
Cu (réz): cuprum (latin) – Ciprus szigete (ókori rézércbányák),
Cl (klór): klorosz (görög) – zöldessárga (a Cl2 gáz színe).
Ca (kalcium): calx (latin) – mész (Ca-hidroxid).
Si (sziliciurn): silex (latin) – kuvakú (Si-uxi<l),
Hg (higany): hydrargyrum (görög) – folyékony ezüst (halmazállapot és szín),
Rb(rubídium): rubidus (latin) – sötétvörös (emissziós színképvonal).
Számos elem nevében a földrajzi vagy csillagászati eredet ismerhető fel, pl. amerícium (Am), francium (Fr), germánium (Ge), hafnium (Hf, Koppenhága), kalifomium(Ct); ill. hélium (He, Nap), tellúr (Te, Föld), szelén (Se, Hold). uránium (U, Uránusz). Máselemeket híres tudósokról neveztek el, pl. einsteinium (Es), fermium (Fm), kűrium (Cm). Magyar neve azoknak az elemeknek van. amelyek már az ókorban is ismeretesek voltak, így pl. arany, réz, vas, kén, ón, szén, ezüst, ólom.
A legújabban felismert, mesterségesen előállított 104-es rendszámú elem elnevezése nemzetközi ellentéthez vezetett (Ru: rutherfordium, ill. Ku: kurcsatóvium). Az ellentét feloldására javasolta a Tiszta és Alkalmazott Kémia Nemzetközi Szervezete (IUPAC, lntemational Union of Pure and Applied Chemistry) egy új elnevezés bevezetését. Ennek alapja a rendszám, és alkalmazandó a 104-nél nagyobb rendszámú elemekre. A rendszám görög–latin keverékneve adja az új elem nevét: unnilkvadium (un = 1. nil = 0, kvad = 4), unnilpentium (un = 1, nil = 0, pent = 5) stb. A vegyjelre történő javaslat hárombetűs, így pl. 104 Unq és 105 Unp.
 
Az elemek egy vagy kétbetűs vegyjelét a nemzetközi névből származtatjuk. A magyar névvel megkülönböztetett elemek vegyjelei ezért rendhagyóak és a nemzetközi névből erednek, pl. arany (Au), réz (Cu), vas (Fe), kén (S).
 
Általános és bioszervetlen kémia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave