MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Vegyülő gázok térfogatának viszonyai
Gay-Lussac törvénye szerint olyan reakciókban, ahol gázok reagálnak egymással és/vagy gázhalmazállapotú termékek keletkeznek a reagáló és a képződő gázok térfogatai úgy aránylanak egymáshoz, mint az egyszerű egész számok. J. L. Gay-Lussac törvényét 1808-ban fogalmazta meg, amikor az atomok és molekulák szerkezetét még nem ismerték és következtetését egyszerű kísérletekből vonta le a térfogatarányok megállapításával. Így pl.
2 térfogat hidrogéngáz + 1 térfogat oxigéngáz = 2 térfogat vízgőz ,
1 térfogat hidrogéngáz + 1 térfogat klórgáz = 2 térfogat sósavgáz .
Az arányok alapján akár atomok vagy molekulák is reagálhatnak egymással. Ezt a problémát Avogadro felismerése oldotta fel. Avogadro törvénye kimondja, hogy azonos nyomású és hőmérsékletű gázok azonos térfogatai azonos számú molekulát tartalmaznak (vö. A mól és az Avogadro-állandó című fejezettel). A gázok térfogata (V) tehát arányos a molekulaszámmal (n), ha a nyomás és a hőmérséklet állandó.
Az összefüggést a gáz két különböző állapotára alkalmazva, állandó nyomáson és hőmérsékleten:
Avogadro azt is felismerte, hogy molekulák nemcsak különböző, hanem azonos atomok kapcsolódásával is képződhetnek. Ezek alapján a Gay-Lussac által bevezetett térfogatarányokkal leírt reakciók az alábbiak szerint adhatók meg:
2 H2+O2 = 2 H2O
H2+Cl2=2 HCI
A gázok molekulaképlete nemcsak meghatározott térfogatot és ezen térfogatban lévő azonos számú molekulát jelent, hanem sztöchiometriát (mól, móltömeg) is kifejez.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
