MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Halmazállapot-változások
Az anyagok hőmérséklet-változás hatására bekövetkező halmazállapotváltozásai a molekulák kinetikus elméletével értelmezhetőek.
Gázhalmazállapotban a molekulák átlagos kinetikai energiája elegendő a molekulák közötti vonzóerók leküzdéséhez. Csökkentve a gáz hőmérsékletét a molekulák átlagos kinetikai energiája csökken,a vonzóerők révén a molekulák közel kerülnek egymáshoz, a gáz kondenzálódik, folyékony halmazállapotúvá válik. A hőmérséklet további csökkenése az átlagos kinetikai energia és a molekuláris mozgások további csökkenéséveljár, ami a folyékony anyag megszilárdulását, kristályosodást (fagyást) eredményez. Az 51. ábra egy anyagi halmazban a molekulák kinetikai energiájának eloszlását mutatja két különböző hőmérsékleten..
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_644/#m1438aebszk_644 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_644/#m1438aebszk_644)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_644/#m1438aebszk_644)
51. ábra. A kinetikai energia eloszlásának változása a hőmérséklettel. E1 és E2 a molekulák átlagos kinetikai energiája a két különböző hőmérsékleten
A molekulák energiaeloszlásából kitűnik (51. ábra), hogy a molekulák egy kis hányadának (a vonalkázott, görbe alatti terület) az átlagosnál nagyobb kinetikai energiája van, ami elegendő a szilárd vagy folyékony anyag molekulái között ható vonzóerők leküzdéséhez, a gázhalmazállapotba történő átmenethez.
A szilárd anyag közvetlen gázhalmazállapotúvá történő átalakulását szublimációnak, a folyadékok gázhalmazállapotúvá történő átalakulását pedig párolgásnak nevezzük. A szublimáció és a párolgás következményeként a szilárd és a folyékony anyag felett meghatározott gőznyomás alakul ki. A hőmérséklet emelésével növekszik az átlagosnál nagyobb kinetikai energiájú molekulák száma, ami a gőznyomás növekedését eredményezi.
A párolgás után visszamaradó folyadékmolekulákra ismét jellemző lesz a Maxwell-Boltzmann-féle energiaeloszlás, a legenergiadúsabb molekulák eltávoznak a gőztérbe. Ezért állandóhőmérsékleten, nyitott edényben a folyadék egésze elpárolog. Ezzel szemben zárt edényben a folyadék- és a gőztérben lévőmolekulákra egyaránt jellemzőlesz a kinetikai energiák Maxwell-Boltzmann-féle eloszlása. Minél nagyobb lesz a molekulák száma a gőzfázisban, annál többcsapódik le, egyensúlyi gőznyomás alakul ki (azaz időegység alatt a folyadékból ugyanannyi molekula távozik, mint amennyi kondenzálódik).
A szilárd anyagok szublimációs gőznyomása általában lényegesen kisebb, mint a folyadékok felett azonos körülmények között kialakult gőznyomás. A szilárd anyagok hevítésük során először az olvadáspontnak megfelelőhőmérsékleten megolvadnak, majd a hőmérséklet további növekedésével párolognak, és megfelelő hőmennyiség közlése eseténaforrásponton gőzzé alakulnak (52. ábra).
Harvard
(): . : .
: /hivatkozas/m1438aebszk_650/#m1438aebszk_650 ()
Chicago
. . . : .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_650/#m1438aebszk_650)
APA
(). . .
(: /hivatkozas/m1438aebszk_650/#m1438aebszk_650)
52. ábra.
1 g víz hevítési görbéje
Egy anyag hevítési (szilárd-folyékony-gáz átalakulás) és lehűlési (gáz-folyékony-szilárd átalakulás) görbéi gyakorlatilag megegyeznek egymással. A különbség, hogy a hevítés során végbemenőhalmazállapot-változások (olvadás, párolgás) hő befektetését igénylik, míg a lehűlés során bekövetkező változások (kondenzáció, fagyás) hőfelszabadulással járnak. Ezért az anyagok olvadáspontja megegyezik a fagyásponttal, és az olvadást és fagyást kísérő hőváltozás (moláris olvadáshő vagy fagyáshő) abszolút értéke is azonos. Hasonlóan egy anyag forráspontja megegyezik azzal a hőmérséklettel, ahol a gőz halmazállapotú anyag kondenzálódik, valamint a párolgáshő (párolgási entalpia) és a kondenzációs hő is megegyezik számértékileg (l. fizikai folyamatok entalpiaváltozását a Kémiai és fizikai folyamatok entalpiaváltozása című fejezetben).
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
