MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
A kristályos anyagok tulajdonságai
A szilárd anyagok szerkezeti rendezettségük alapján amorf és kristályos szilárd testekre oszthatók. Az amorf anyagokat (pl. üveg, műanyagok) felépítő atomok, molekulák vagy ionok ismétlődő, szabályos térbeli elrendeződést nem mutatnak, részleges rendezettségük folytán megszilárdult folyadékoknak tekinthetók. Az amorf anyagok izotropok, tulajdonságaik a tér minden irányában azonosak.
A kristályos szilárd anyagokat felépítő részecskék szabályszerű, periodikusan ismétlődő, meghatározott szerkezetű térrácsot alakítanak ki. A kristályok általában anizotropok. Az anizotrop kristályok, bár kémiai összetételük homogén, sajátságainak egy része (pl. fénytörés, elektromos vezetőképesség, mágneses sajátságok) az iránytól függ.
A folyadékkristályok átmenetet képeznek a folyadékok és a kristályos anyagok között, mivel ezek a folyadékhoz hasonlóan folynak, de a kristályokhoz hasonló irányfüggő fizikai sajátságokkal rendelkeznek. A folyadékkristálynak nincs a szilárd anyagra jellemző háromdimenziós elrendeződése, azonban meghatározott kétdimenziós szerkezete van, ezért a folyadékoknál nagyobb fokú rendezettséget mutat. A folyadékkristályok szerkezetének és sajátságainak megismerése nemcsak a gyakorlati alkalmazás (pl. LCD [liquid crystal display angol kifejezés rövidítése] számkijelzők és monitorok), hanem biológiai jelentősége miatt is fontos. A sejtek határfelületét alkotó és a sejtekben található lipid kettős réteg (membrán) szerkezetét és tulajdonságait leíró Singer- és Nicholson-féle folyadék-mozaik modell a membránt rendezettfolyadéknak (folyadékkristályszerű képződménynek) tekinti.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
