MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Az oldatok típusai
Két vagy több kémiailag egységes anyag homogén, egyfázisú keverékét oldatnak nevezzük. A nagyobb mennyiségben jelenlévő alkotórész az oldószer, a többi alkotórész az oldott anyag. Azokat az oldatokat, amelyekben az alkotórészek (összetevők) mennyiségi aránya közel azonos, elegyeknek tekintjük.
Az anyagok egyfázisú homogén keverékei szilárd, folyékony vagy gázhalmazállapotban is létrejöhetnek. Az oldatok típusait a 21. táblázat tünteti fel. Látható, hogy az oldatok azonos és különböző halmazállapotú összetevőkből is kialakulhatnak.
21. táblázat. Az oldatok típusai
|
Oldat halmazállapota
|
Összetevők (oldott anyag-oldószer) halmazállapota
|
Példa
|
|
Gáz
|
gáz-gáz
|
levegő(N2 O2 és egyéb gázok keveréke)
|
|
Folyékony
|
gáz-folyadék
|
szódavíz (CO2 vizes oldata)
|
|
folyadék-folyadék
|
etanol és víz elegye
|
|
|
szilárd-folyadék
|
cukoroldat, NaCl-oldat
|
|
|
Szilárd
|
gáz-szilárd
|
platinában oldott H2-gáz (Pt-elektród)
|
|
folyadék-szilárd
|
fémekben „oldott” higany(amalgúmok)
|
|
|
szilárd-szilárd
|
fémötvözetek
|
Az oldatok sokfélesége ellenére gyakorlati szempontból a folyadékfázisban képződő oldatok (gáz-folyadék, folyadék-folyadék és szilárd-folyadék) a jelentősek, ezért elsősorban ezek tulajdonságait tekintjük át.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
