Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Az oldás folyamata.Telített és túltelítettoldatok

Az oldás fizikai folyamat, és a következőmódon szemléltethető:
 
    • oldandó anyag+ oldószeroldat .
 
A gázok és egyes folyadékpárok (pl. O2–N2, víz-etanol) könnyen elegyednek egymással olyan oldatokat képezve, amelyekben az alkotórészek mennyiségi aránya tetszőleges.
Az oldatok többségében azonban az alkotórészek mennyisége csak szigorúan meghatározott arányok között változhat. Az oldandó anyagot növekvő mennyiségben adva az oldószerhez, egy adott mennyiség feloldása után további anyagot az oldószer már nem képes feloldani adott hőmérsékleten, az oldat az oldott anyagra nézve telítetté válik. A telített oldathoz adott további oldandó anyag az oldatfázistól makroszkópikus határfelülettel elválasztott szilárd fázisban különül el. A két fázis között az oldandó és oldott anyagra nézve dinamikus egyensúly alakul ki:
 
 
Ez azt jelenti, hogy időegység alatt ugyanannyi anyag megy oldatba, mint amennyi kiválik, azaz az oldott anyag és az oldandó anyag molekulái kicserélődnek egymással anélkül, hogy az oldatban az oldott anyag mennyisége (a telített oldat összetétele) megváltozna. A telített oldat koncentrációját (az oldott anyag és az oldószer mennyiségének viszonyát) meghatározott hőmérsékleten az oldott anyagok oldhatóságának nevezzük.
 
A gyakorlatban létrehozhatók olyan oldatok is. amelyek az oldott anyagra nézve töményebbek, mint a telített oldat. Az ilyen oldatokat túltelített oldatoknak nevezzük. Túltelített oldatok általában kristályos anyagok oldatából az oldószer eltávolításával bekövetkező koncentrálás útján jönnek létre. A telített oldatnak megfelelő összetételnél nem indul meg azonnal az oldott anyag kristályosodása, azaz a feleslegben lévő oldott anyag elkülönülése szilárd fázishan. A túltelített oldatok nem stabilak. csekély mechanikai hatás (pl. rázás). mikroszennyezések vagy az oldott anyag kristályának bevitele elősegíti a kristálygócok megjelenését és a gyors kristályképződést, s kialakul a telített oldatra jellemző összetétel.
 
A kristályos anyagok oldása folyékony oldószerben a szilárd-folyadék határfelületen következik be. Ezért minél nagyobb a szilárd anyag felülete, annál gyorsabban játszódik le az oldás. A kristályos anyag felületének növelése pl. porítással az oldódás sebességét lényegesen megnöveli. Az oldás során a szilárd-folyadék határfelület közelében a legnagyobb az oldat koncentrációja, ha ez a telített oldatnak megfelelő koncentrációhoz közelít vagy eléri azt, akkor az oldás lelassul, ill. megáll. A kristályos anyag oldódása akkor folytatódik, amikor az oldott anyag a határfelülettől a tiszta vagy csak kevés oldott anyagot tartalmazó oldószerbe diffundál. Az oldószernek az oldandó anyaggal történő gyakoribb érintkezését, valamint a feloldott anyag diffúzióját elősegíthetjük az oldandó anyag felületének növelésével, illetve keveréssel. A fenti tényezők (felületnövelés porítással, keverés) csak az oldódás sebességét növelik, de nem befolyásolják az oldószer által feloldott anyag mennyiségét, a telített oldat koncentrációját.
 
22. táblázat. Néhány anyag oldhatósága vízben 20°C-on
Képlet
Oldhatóság (g/100 g víz)
N2(g)
0
,0019
O2(g)
0
,0042
CCl4(l)
0
,08
C4H9OH(l)
7
,9
Ca3(PO4)2(s)
0
,002
NaCl(s)
36
,0
NH4NO3(s)
118
,0
 
Általános és bioszervetlen kémia

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave