Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia


Hőmérséklet és nyomás hatása az oldhatóságra

A vizes oldatok képződésénél láttuk, hogy az anyagok oldását általában hőváltozás kíséri, amit oldáshőnek nevezünk. Az oldás exoterm, ha a folyamat hőfelszabadulással jár (az oldat felmelegszik) és endoterm, ha a folyamatot hőfelvétel kíséri (az oldat lehűl).
Ezért az anyagok oldhatóságát a hőmérséklet is befolyásolja. Az anyagi minőségtől függően a hőmérséklet emelésével az oldhatóság növekszik (pl. KI, NaNO3), csökken [pl. Ce2(SO4)3] vagy nem változik lényegesen (pl. NaCl, 58. ábra).
Az anyagok oldhatóságának változása a hőmérséklettel az oldás exoterm vagy endoterm jellege alapján megjósolható. Ha az anyag oldása exoterm folyamat, akkor az oldhatóság a hőmérséklet emelésével csökken. Ha az anyag oldása endoterm folyamat, akkor az oldhatóság a hőmérséklet emelésével növekszik. Amennyiben az anyag oldását hőváltozás nem kíséri, akkor az oldhatóság gyakorlatilag független a hőmérséklettől.
A gázok oldhatósága általában csökken a hőmérséklet emelésével (59. ábra), ezért az oldószerrel reakcióba nem lépőgázok az oldatból melegítéssel kiűzhetők.
 
59. ábra. Nitrogéngáz és oxigéngáz vízoldhatóságának változása a hőmérséklettel
 
A gázok oldhatóságát a nyomás is befolyásolja. Henry törvénye szerint az oldószerrel reakcióba nem lépő gáz oldhatósága (e) egyenesen arányos a gáznak az oldat felszíne felett mért parciális nyomásával (P):
 
e = aP ,
 
ahol α .a hőmérséklettól és a gáz anyagi minőségétól függő állandó. Ha a gáz oldhatósága bármely nyomáson ismert, akkor az α, állandó számítható és felhasználhatóa gáz oldhatóságának számítására tetszó1eges nyomáson.
 

Általános és bioszervetlen kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave