MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Megoszlás és megoszlási hányados
A megoszlás A és B egymással nem elegyedő oldószerek keverékében olyan oldódási egyensúlyt jelent, melynek során az oldott anyag oldhatóságának arányában megoszlik a két oldószer között. Az oldott anyag A (cA) és B oldószerben (cB) mért koncentrációjának hányadosa a megoszlási hányados (K):
A megoszlási hányados csak a koncentrációk viszonyától függ, de azoldott anyag abszolút koncentrációjától független. A megoszlási törvény szigorúan csak híg oldatokra és olyan esetekben érvényes, amikor az oldott anyag molekuláris állapota mindkét oldószerben ugyanaz. Ha az oldott anyag oldhatósága a kétféle oldószerben ismert, akkor a megoszlási hányados egyenlő az oldhatóságok hányadosával.
A megoszlási törvény gyakorlati szempontból a különböző kivonási (extrakciós) eljárásokban fontos. A megoszlási egyensúly felhasználásával nagy térfogatú oldatban kis mennyiségben jelenlévő anyagok (pl. gyógyszerek, hormonok, mérgek) az oldatból kivonhatók. Ehhez olyan oldószer (kivonó) szükséges, amelyben az anyag oldhatósága jóval nagyobb, mint az eredeti oldószerben, ezért a kivonó oldószer kis mennyisége is elegendő viszonylag nagy mennyiségű oldatból az oldott anyag extrakciójára és egyben koncentrálására is. Az extrakciós eljárást friss kivonó oldószerrel többször megismételve az oldott anyag teljes mennyisége eltávolítható az eredeti oldatból. Nagy térfogatú vizes oldatban lévőjódot például kevés kloroformmal való összerázással koncentrálhatunk. A jód megoszlási hányadosa kloroform és víz között 130, ezért a vizes oldatot kloroformmal összerázva a jód addig oldódik át a kloroformba, amíg ott koncentrációja 130-szor nagyobb nem lesz, mint a vízben. Ezért kevés kloroformmal a jód túlnyomó többsége kivonható a vízbó1.
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
