MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Általános és bioszervetlen kémia
Az oldatok töménysége: koncentrációegységek
Az oldatok koncentrációja azt fejezi ki, hogy az oldott anyag milyen mennyiségben van jelen adott mennyiségű oldatban vagy oldószerben. Az oldószer és az oldott anyag mennyiségét tömeg- és térfogategységekben, ill. mólokban fejezhetjük ki. Az anyagmennyiség kifejezésére használt egységektől függően az oldatok koncentrációját különbözőképpen fejezhetjük ki.
A tömegszázalék megadja, hogy az oldott anyag tömege az oldat tömegének hány százaléka:
A térfogatszázalék megadja, hogy az oldott anyag térfogata hány százaléka az oldat térfogatának:
A vegyesszázalék megadja, hogy az oldott anyag tömege hány százaléka az oldat térfogatának:
A molaritás az oldott anyag móljainak számát adja meg 1 dm3 (1000 cm3) oldatban:
A molalitás (m) megadja az oldott anyag 1 kg (1000 g) oldószerre es6 móljainak számát:
A móltört (X) az egyik komponens móljainak számát az oldatban lévő összes komponens móljainak számához viszonyítja. Ha egy oldat A, B, C…I komponensekből áll és az egyes komponensek móljainak száma nA, nB, nC… nI, akkor az A komponens móltörtjét (XA) a következőképpen számíthatjuk:
Azok a koncentrációegységek, amelyekben a térfogat is szerepel (térfogatszázalék, vegyesszázalék, molaritás) a hőmérséklettől függnek, mivel az oldat térfogata (sűrűsége) a hőmérséklettel változik. Ezért ezeknél a koncentrációknál mindig meg kell adni azt a hőmérsékletet, amelyre az adott koncentráció érvényes. A tömegszázalék, molalitás és a móltört a hőmérséklettől függetlenek. Ezeknek a koncentrációegységeknek a használata különösen akkor előnyös, amikor azt vizsgáljuk, hogyan befolyásolja az oldott anyag jelenléte az oldószer tulajdonságait (gőznyomás, fagyáspont, forráspont).
Példa
60 g ecetsavat (,= 60) 50 g vízben oldunk. Az oldat sűrűsége ρ = 1,017 g/cm3 20 °C-on. Számítsuk ki az ecetsav koncentrációját tömegszázalékban és vegyesszázalékban! Számítsuk ki az ecetsav molaritását, molalitását és móltörtjét!
Az oldat tömege = 60 g+50 g = 110 g
A vegyesszázalék megadásához a sűrűség ismeretében számíthatjuk ki az oldat térfogatát:
A molaritás megadásához az ecetsav tömegének és molekulatömegének (Mr) ismeretében kiszámítjuk az ecetsav móljainak a számát (ne):
A móltört számításához az ecetsav móljainak száma (ne = 1 mol) mellett ki kell számítanunk az oldószer (víz) móljainak a számát (nv) is.
Az ecetsav móltörtje (Xe) az alábbiak szerint számítható:
Tartalomjegyzék
- ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
- Impresszum
- Az Olvasóhoz
- Általános kémia
- Kémiai alapfogalmak
- Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
- A molekulák szerkezete
- Halmazállapotok
- Oldatok és kolloidok
- A víz és a vizes oldatok
- Kémiai egyensúlyok
- A kémiai egyensúly törvénye
- Egyensúlyok elektrolitoldatokban
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Savakdisszociációs egyensúlya: Ks
- Bázisok disszociációs egyensúlya: Kb
- Összefüggés a Ks, Kb és Kv között
- Ionok reakciója vízzel
- Vizes sóoldatok kémhatása: hidrolízis
- A közös ion hatása
- Titrálási görbék
- Többértékű savak disszociációja
- Pufferoldatok
- Foszfátpuffer
- Hidrogén-karbonát–szén-dioxid puffer
- A víz disszociációs egyensúlya: Kv, pH és pOH
- Elektrolitok oldhatósága és az oldhatósági szorzat
- Kémiai termodinamika
- Reakciókinetika
- Elektrokémia
- A redoxifolyamatok termodinamikája
- Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
- Bioszervetlen kémia
- Komplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- Az alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- A magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
- Az átmenetifémek komplexei
- A vas biológiai jelentősége
- A réz biológiai jelentősége
- A cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
- Metallotioneinek és funkciójuk
- A molibdén és a mangán biológiai szerepe
- A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
- A platinakomplexek daganatellenes hatása
- Az alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
- A szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- A nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- Az oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
- A halogének bioszervetlen kémiája
- Irodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
- Rendszám- és atomtömeg-táblázat
Kiadó: Semmelweis Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 331 705 1
A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.
Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
