Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia

Raoult törvénye

Az ideális oldatokra érvényes Raoult törvénye, amely szerint egy A és B illékony komponensekbó1 álló oldat felett az egyes komponensek parciális gőznyomása (PA vagy PB) arányos a komponensek oldatbeli móltörtjével (XA vagy XB) és a komponensek tiszta állapotban mért gőznyomásával (

vagy

és

Az oldat gőznyomása a komponensek parciális gőznyomásának az összegével adható meg:

Az oldat felett kialakuló gőz összetétele mindig különbözik az oldat összetételétól, ha a komponensek tiszta állapotban mért gőznyomása különböző. Az oldat felett kialakuló gőz bármely hőmérsékleten az illékonyabb komponensben gazdagabb. Ezen a jelenségen alapul az illékony komponensekből álló folyadékelegyek frakcionált desztillációval történőszétválasztása.

Ideális oldatok gyakorlatilag nem léteznek, de néhány oldat megközelíti az ideális állapotot. Ezek az oldatok általában olyan összetevőkből jönnek létre, amelyek szerkezetükben csak kismértékben térnek el, ilyen pl. a benzol és a toluol vagy a n-heptán és a n-oktán elegye. Ionos oldatok közül azok közelítik meg az ideális állapotot, amelyekben az ionok koncentrációjaolyan alacsony (híg oldatok), hogy azok egymástól függetlenül mozognak és egymásra gyakorolt kölcsönhatásuk elhanyagolható.

A reális oldatok eltérést mutatnak Raoult törvényétől. Az A és B komponensekből képződő oldat esetén az A–B molekulák közötti vonzóerő kisebb vagy nagyobb, mint a tiszta komponensekben az A–A és B–B molekulák közötti vonzóerő.

Ha az A–B molekulák között nagyobb a vonzóerő, mint az A–A és B–B molekulák között, akkor negatív eltérést kapunk a Raoult-törvénytől, azaz a komponensek parciális gőznyomása az oldat felett kisebb, mint ami a móltört és a tiszta állapotban mért gőznyomás alapján számítható. Az ilyen oldatok képződése exoterm folyamat.

Ha az A–B molekulák közötti vonzóerő kisebb, mint az A–A és B–B molekulák között, akkor a Raoult-törvénytől pozitív eltérést tapasztalunk. A komponensek parciális gőznyomása az oldat felett nagyobb, mint amit a komponensek móltörtje és a tiszta állapotban mért gőznyomás alapján számíthatunk. Az ilyen oldatok képződése endoterm folyamat, és a hőmérséklet növelése az oldhatóságot növeli.

A Raoult-törvénytől pozitív eltérést mutató oldatok esetén létezik egy olyan oldatösszetétel, amelynél az oldat gőznyomása nagyobb, mint bármelyik komponens tiszta állapotban mért gőznyomása. Az ilyen összetételű oldat alacsonyabb hőmérsékleten forr, mint bármelyik tiszta komponens, azaz ennél az összetételnél az oldat gőznyomása maximumot, forráspontja minimumot ér el. Hasonló megfontolások alapján a Raoult-törvénytől negatív eltérést mutató oldatoknál létezik egy olyan összetétel, ahol az oldatnak forráspont maximuma és gőznyomás minimuma van. A forráspontgörbék minimumának vagy maximumának megfelelő összetételnél a folyadék és a gőz összetétele megegyezik. Ezért az ilyen összetételű elegyek állandó hőmérsékleten forrnak és 0,1 MPa nyomáson nem választhatók szét. Az ilyen állandó forráspontú elegyeket azeotropoknak vagy azeotrop elegyeknek nevezzük. Néhány azeotrop elegy és azok komponenseinek jellemző adatait tünteti fel a 24. táblázat.

24. táblázat. Azeotrop elegyek jellemzőadatai

Azeotrop elegy összetevői	A komponensek forráspontja (°CJ	Az azeotrop forráspontja (°C)	A komponensek móltörtje
Etil-alkohol	78.S	78 ,2	0.91
Víz	100 ,0	78 ,2	0 ,09
Etil-alkohol	78.5	65.0	0 ,385
Szén-tetraklorid	76 ,6	65.0	0 ,615
Benzol	80 ,1	64 ,6	0.559
Etil-alkohol	78 ,5		0 ,218
Víz	100 ,0		0 ,223
Sósav	-83.7	108.6	0.11
víz	100 ,0	108.6	0 ,89

Az azeotrop elegy képzésére hajlamos oldat desztillálásával csak az egyik komponens és az azeotrop elegy választható szét. Az azeotrop összetétel függ a nyomástól. Ha a nyomás változik, az adott azeotroр elegy forráspontja is megváltozik, a gőzben feldúsul az egyik komponens és új azeotrop összetétel alakul ki. Ha a nyomást elég nagy mértékben változtatjuk, mindkét tiszta összetevő elkülöníthető.

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS ÉS BIOSZERVETLEN KÉMIA
Impresszum
Az Olvasóhoz
chevron_rightÁltalános kémia
- chevron_rightKémiai alapfogalmak
- chevron_rightAz atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
  - chevron_rightA kvantumelmélet alapjai
    - A fény hullámtermészete
    - Az elektronhullámok és a kvantummechanika
  - chevron_rightSzínképek
    - Emissziós és abszorpciós színképek
    - Atomszínképek
  - A hidrogénatom Bohr-féle modellje
  - chevron_rightA kvantummechanikai atommodell
    - Kvantumszámok
    - Atomorbitálok
  - chevron_rightTöbbelektronos atomok elektronszerkezete
    - Az elektronhéjak energiaszintje
    - Az elektronhéjak felépülésének törvényei
  - chevron_rightAz elemek periódusos rendszere
  - chevron_rightPeriodikus tulajdonságok
- chevron_rightA molekulák szerkezete
  - chevron_rightAz elsődleges kémiai kötés alaptípusai
    - A férnes kötés
    - Az ionkötés
    - chevron_rightA kovalens kötés
      - Kovalens kötéshossz és kötési energia
  - chevron_rightÁtmenet a kötéstípusok között
    - Elektronegativitás
  - chevron_rightA kovalens kötés elmélete
    - chevron_rightA vegyértékkötés-elmélet
    - chevron_rightA molekulaorbitál-elmélet
      - Kétatomos molekulák molekulaorbitáljai
      - Többszörös kötések, delokalizált molekulapályák
  - chevron_rightMásodlagos kémiai kötések
- chevron_rightHalmazállapotok
  - chevron_rightGázhalmazállapot
  - chevron_rightFolyékony és szilárd halmazállapot
- chevron_rightOldatok és kolloidok
- chevron_rightA víz és a vizes oldatok
- chevron_rightKémiai egyensúlyok
- chevron_rightKémiai termodinamika
- chevron_rightReakciókinetika
  - chevron_rightReakciósebesség és reakciómechanizmus
  - chevron_rightHőmérséklet és reakciósebesség
    - Ütközési elmélet
    - chevron_rightAz átmeneti állapot (aktivált komplex) elmélete
      - Kémiai reakciók energiaváltozása
  - chevron_rightTöbb elemi lépésből álló reakciók
  - chevron_rightKatalízis
    - Homogén katalízis
    - Heterogén katalízis
- chevron_rightElektrokémia
  - chevron_rightA redoxifolyamatok áttekintése
  - chevron_rightAz elektrokémia alapjai
- chevron_rightA redoxifolyamatok termodinamikája
  - A Nernst-egyenlet
  - Redoxifolyamatok az anyagcserében
- chevron_rightAz elektrokémia gyakorlati alkalmazásai
chevron_rightBioszervetlen kémia
- chevron_rightKomplex vegyületek
- Az élethez szükséges elemek áttekintése
- chevron_rightAz alkálifémek szerepe biológiai rendszerekben
- chevron_rightA magnézium és a kalcium biológiai jelentősége
  - chevron_rightA magnézium bioszervetlen kémiája
    - Magnéziumkomplexek
  - chevron_rightA kalcium élettani szerepe
- chevron_rightAz átmenetifémek komplexei
  - chevron_rightA vas biológiai jelentősége
    - chevron_rightA vas szerepe az oxigénkötésben és az oxigéntranszportban
    - chevron_rightVas–kén fehérjék biológiai funkciói
      - Citokrómok
      - Kataláz, peroxidáz, citokróm-P450
    - chevron_rightVasanyagcsere
  - chevron_rightA réz biológiai jelentősége
    - chevron_rightA réz biokémiai evolúciója. Fontosabb rézfehérjék
    - chevron_rightRézfehérjék az elektrontranszportban
    - chevron_rightA rézanyagcsere és zavarai
      - Wilson-kór
      - Menkes-kór
  - chevron_rightA cinkcsoport elemeinek biológiai jelentősége
    - chevron_rightA cink biológiai funkciói
      - Cinkenzimek szerkezete
      - „Cinkujj” fehérjék szerkezete
  - Metallotioneinek és funkciójuk
  - chevron_rightA molibdén és a mangán biológiai szerepe
    - Molibdénkomplexek
    - Mangánkomplexek
  - A vanádium, króm, kobalt és nikkel élettani hatása
  - A platinakomplexek daganatellenes hatása
- chevron_rightAz alumínium- és az óncsoport elemeinek biológiai szerepe
  - Az alumínium hatása az emberi szervezetre
  - Óncsoport: germánium, ón, ólom
- chevron_rightA szilíciumvegyületek biológiai szerepe
- chevron_rightA nitrogén és foszfor szerepe a biológiai rendszerekben
- chevron_rightAz oxigéncsoport elemeinek biológiai jelentősége
  - chevron_rightAz oxigén bioszervetlen kémiája
  - chevron_rightA szelén biológiai jelentősége
    - A szelénvegyületek élettani hatásai
- chevron_rightA halogének bioszervetlen kémiája
chevron_rightIrodalom a bioszervetlen kémia fejezeteihez
Rendszám- és atomtömeg-táblázat

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

Orvostudomány

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero