Erdődi Ferenc, Gergely Pál, Vereb György

Általános és bioszervetlen kémia


Az ozmózis biológiai jelentősége

A sejtekben lévő vizes oldatot féligáteresztő membránként szolgáló sejtmembrán veszi körül, amely csak az oldószert (vizet) engedi át. Ezért a sejteknek az oldott molekulák és ionok koncentrációjától függő ozmózisnyomása van. A szervezet a sejtek ozmózisnyomását stabilizálni igyekszik, amelynek feltétele, hogy a sejtek közötti (extracelluláris) és a sejten belüli (intracelluláris) térben azonos ozmózisnyomású oldat legyen. Az élő sejttel azonos ozmózisnyomású oldatokat izoozmotikus vagy izotóniás oldatoknak nevezzük. Ha az ozmózisnyomás ennél nagyobb, akkor hipertóniás, ha kisebb, hipotóniás az oldat.
Az emberi szervezet sejtjeinek ozmózisnyomása kb. 0,77 MPa, ami 0,9% (0,15 M) NaCl-oldat ozmózisnyomásának felel meg. Ha a sejteket ennél kisebb koncentrációjú (hipotóniás) oldatba vagy vízbe tesszük, akkor a sejtmembránon keresztül víz áramlik a sejt belsejébe. A sejtek megduzzadnak, és végül a belső nyomás akkora lesz, hogy a sejtfal, ill. sejtmembrán megreped, és a sejt belsejében lévő oldat kifolyik (citolízis, vörösvérsejtek esetén hemolízis). Ezzel szemben ha a sejteket hipertóniás oldatba tesszük, akkor a sejt belsejéből víz áramlik az oldat felé, ennek következményeként a sejtek zsugorodnak.
A szervezet a hipotóniás vagy hipertóniás hatásokat kompenzálja; a feleslegben lévő vizet verejtékezés vagy vizeletkiválasztás útján csökkenti, ill. a koncentrálódást fokozott vízfelvétellel akadályozza meg. Vizeletkiválasztás közben a vese az oldott anyagok nagy részét visszatartja; ilyen esetben a sejtnedvek koncentrálódását vízfelvétellel ellensúlyozhatjuk. A verejték kiválasztásánál viszont általában jelentős mennyiségű só és egyéb oldott anyag is távozik a szervezetből, ezért ennek pótlására a víz nem elegendő. Az így fellépő szomjúságot sókat is tartalmazó oldatokkal (ásványvíz) érdemes pótolni.
Az izotóniás oldatoknak nagy jelentősége van a sejtekkel vagy szervekkel folyó kísérletes és a gyakorlati orvostudományban is. Ép sejtek mosása és tárolása a sejtek duzzadása vagy zsugorodása nélkül csak izotóniás oldatokban lehetséges. A megfelelő összetételű izotóniás oldatok alkalmazása a szervátültetésre szánt szövetek tárolásában és szállításában is nélkülözhetetlen.Azinfúziók (lassú folyadékbevitel a szervezetbe, többnyire az érrendszerbe intravénásan) alapja is izotóniás oldat, amely szükség szerint tartalmazhat pl. glükózt, fehérjéket vagy gyógyszereket.
Rossz veseműködés következtében a vérben a különböző salakanyagok (elsősorban karbamid) koncentrációja megnő és emelkedik a vér ozmózisnyomása. A salakanyagok eltávolítása hemodialízissel (művese kezeléssel) lehetséges, amelynek során a vért a normál ozmózisnyomású vérrel izotóniás és fiziológiás összetételű oldattal szemben dializáljuk.
 

Általános és bioszervetlen kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 705 1

A könyv feladata, hogy az orvostudományt, gyógyszerésztudományt és biológiát választó egyetemi szak hallgatóit és e téma iránt érdeklődőket megismertesse egyrészt a kémia tudomány alapjaival, az általános kémiával, másrészt a fémek és nemfémes elemek biológiai szerepével, a bioszervetlen kémiával vagy másképp, szervetlen biokémiával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/erdoddi-gergely-vereb-altalanos-es-bioszervetlen-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave