Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Jakobovits Ákos, Jakobovits Antal

A humán magzat klinikopatológiája

Örökölt, szerzett betegségek és terápiás lehetőségek

Idézett és ajánlott irodalom

 
BARKER DJP, OSMOND C, RODIN J, et al. Low weight gain in infancy and suicide in adult life. Br Med J 1995; 311: 1203.
BARKER DJP, GODFREY KM, FALL C, et al. The relation in birthweight and childhood respiratory infarction to adult lung function and death from chronic obstructive airways disease. Br Med J 1991; 303: 671–675.
BARKER DJP, MARTIN CN, OSMOND C, et al. Growth in utero and serum cholesterol concentrations in adult life. Br Med J 1993; 307: 1524–1527.
BARKER DJP, OSMOND C. Infant mortality, childhood nutrition, and ischaemic heart disease in England and Wales. Lancet 1986; l: 1077–1081.
BARKER DJP. Ed. Fetal and infant origins of adult disease. BMJ Books, London 1992.
BARKER DJP. Fetal origin of coronary heart disease. Br Med J 1995; 311: 171–174.
BARKER DJP. Mothers, babies and disease in later life. BMJ Publishing, London 1994.
BARKER DJP. The Wellcome Foundation Lecture, 1994. The fetal origine of adult disease. Proc Roy Soc Lond 1995; 262: 37–43.
BASHAT AA, HECHER K. Fetal growth restriction due to placental disease. Sem Perinatol 2004; 28: 57–80.
BRESLAU N. Psychiatric sequelae of low birth weight. Epid Rev 1995; 17: 96–105.
CHECKLEY S. Neuroendocrinology. In: Paykel ES (ed) Handbook of effective disorders, Churchill Livingstone, Edinbutgh 1992.
CHENG ER, PARK H, WISK LE, et al. Examining the link between women’s exposure to stressful life events prior to conception and infant toddler health: the role of birth weight. J Epidemiol Comm Health2016; 70: 245–252.
CURHAN GC, CHETTOW GM, WILLETT WC, et al. Birth weight and adult hypertension and obesity in women. Circulation 1996A; 94: 1310–1315.
CURHAN GC, WILLETT WC, RIMM EB, et al. Birth weight and adult hypertension, diabetes mellitus and obesity in US men. Circulation 1996B; 94: 3246–3250.
DÖRNER G. Perinatal hormone levels and brain organization. Anatomical Neuroendocrinology 1975; 1: 245.
ERIKSSON JG, FORSÉN T, TUOMILHTO J, et al. Growth and coronary heart disease in later life: longitudinal study. Br Med J 2001; 322: 949–953.
ERIKSSON JG, FORSÉN T. Unravelling the fetal origins hypothesis. Lancet 2002; 360: 2072.
FALL CH, OSMOND C, BARKER DJ, et al. Fetal and infant growth and cardiovascular risk factors in women. Br Med J 1995; 310: 428–432.
FORSDAHL A. Are poor living conditions in childhood and adolescence an important risk factor for arteriosclerotic heart disease? Br J Prev Social Med 1977; 31: 91–95.
FRANKEL S, ELWOOD P, SWEETMAN P, et al. Birthweigt body mass index in middle age and incident coronary heart disease. Lancet 1996; 348: 1478–1480.
GLUCKMAN PD, HANSON MA. Evolution, development and timing of puberty. Trends Endocrinol Metab 2005; 17: 7–12.
GODFREY KM. Maternal regulation of fetal development and health in adult life. Europ J Obstet Gynecol reprod Biol 1998; 78: 141–
HALES CN, BARKER DJP, CLARK PMS, et al. Fetal and infant growth and impaired glucose tolerance at age 64. Br Med J 1991; 313: 1019–1022.
HALES CN, BARKER DJP. Type 2 (non insulin dependent) diabetes mellitus: the trifty phenotype hypothesis. Diabetologia 1992; 35: 685-701.
HILL RM, VERMIAND WM, DETER RL et al. The efect of intrauterine malnutrition on the term infant: a 14-year prospective study. Acta Paedoatr Scand 1984; 73: 482–487.
HOKKEN-KOELEGA ACS. Timing of puberty and fetal growth. Best Pract Res Clin Endocrinol Metab 2002; 16: 65–71.
HUXLEY RR, SHIELL AW, LAW CM. The role of size at birth and postnatal catch-up growth in determining systolic blood pressure: systematic review of literature. J Hypotens 2000; 18: 815–831.
JAKOBOVITS A., JAKOBOVITS Á.: A dohányzás és a szaporodóképesség. Med. Univ. 1986, 19, 33–35.
JAKOBOVITS Á., JÖRN H.: Retardált és terminuson túli magzatok vérkeringésének színes Doppler szonográfiás vizsgálata. Magy. Radiol. 1994, 68, 112–114.
JOÓ JG, KARABÉLYOS Cs, HÉJJA H, és mtsai. Epigenetikai mechanizmusok élettani és koraterhességben. Orv Hetil 2014; 155: 566–574.
KLINE J, STEIN Z, SUSSER M. Conception to Birth – Epidemiology of Prenatal Development. Oxford University Press, New York 1976.
KOK KH, DENOULEN AL, VERLOOVE-VANHORICK SP, et al. Outcome of very preterm small for gestational age infants: the forst nine year of life. Br J Obstet Gynaecol 1998; 105: 162–168.
LAW C, SHIELL AW. Is blood pressure inversely related to birth weight? The strength of evidence from a systemic review of the literature. J Hypertens 1996; 14: 935–941.
LEONG NN, MIGNONE LI, NEWCOMB PA, et al. Early life risk factors in cancer. The relation of birth weight to adult obesity. Int J Cancer 2003; 103: 789–791.
MARTYN CN, BARKER DJP, OSMOND C. Mothers pelvic size. Fetal growth and death from stroke in men. Lancet 1996; 349: 1264-–1268.
MICHELS KB, TRICHOPOULOS D, ROBINS JM, et al. Birth weight as a risk factor for breast cancer. Lancet 1996; 348: 1542–1546.
MOLNÁR I. A felnőttkori betegségek és a magzati fejlődés kapcsolata. LAM 2010; 20: 641–646.
NATHANIELSZ PW. In utero events and medical disorders later in life. Contemp OB/GYN 2000; 45: 22–32.
NIJLAND MJ, FORD SP, NATHANIELSZ PW. Prenatal origins of adult disease. Curr Opin Obstet Gynecol2008; 20: 132–138.
OKASHA M, McCARRON P, McEWEN J, et al. Body mass index in young adulthood and cancer: A respective cohort study. J Epidemiol Comm Health 2002; 56: 760–784.
OSMOND C, BARKER DJP, WINTER PD, et al. Early growth and death from cardiovascular disease in women. Br Med J 1993; 307: 1519–1524.
ÖZANNE SE, FERNANDEZ-TWIN D, HALES CN. Fetal growth and adult diseases. Semin Perinatol 2004; 28: 81–87.
PHILLIPS DJW, HANDELSMAN DJ, ERIKSSON JG,et al. Prenatal growth and subsequent marital status longitudinal study. Br Med J 2001; 322: 771.
POTISCHMAN N, TROISI R. In-utero and early life exposure in relation to risk of breast cancer. Cancer Causes Control 1999; 10: 561–573.
ROGERS I, EURO-BLCS Study Group. The influence of birthweight and intrauterine environment on adiposity and fat distribution in later life. Int J Obes Relat Metab Disord 2003; 27: 755–777.
ROSENBLOOM AL. Fetal nutrition and insulin sensitivity. The genetic and environmental aspect of „thrift”. J Pediatr 2002; 141: 450–462.
SAYERS A, COOPER C, BARKER DJP. Is lifespan determined in utero? Arch Dis Chlid 1997; 77: F162vF164.
SÁGODI L, SZABÓ J, KISS-TÓTH E. Az elhízás foetalis életkori eredete. Gyermekgyógy Továbbképző Szle 2015; 20: 203–205.
SHU XO, HATCH MC, MILLS J, et al. Maternal smoking, alcohol drinking, caffeine consumption and fetal growth: results from perspective study. Epidemiollogy 1885; 6: 115–120.
STEIN CE, FALL CHD, KUMARAN K, et al. Fetal growth and coronary heart disease in South India. Lancet 1996; 348: 1269–1273.
SZATHMÁRY M, VÁSÁRHELYI B, TULASSAY T. A kis születési súly és egyes felnőttkori betegségek kapcsolata. A hipotézis, az azt alátámasztó adatok és kétségek. Orv Hetil 2002; 143: 2221–2228.
TRICHOPOULOS D. Hypothesis: does breast cancer originate in utero. Lancet 1990; 335: 939–940.
VIK T, CATTEN L, MARKESTAD T, AHLSTEN G, et al. Morbidity during the first year of life in small for gestational age infants. Arch Dis Child 1995; 75: F33–F37.
A humán magzat klinikopatológiája

Tartalomjegyzék

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 707 5

Orvostudomány

A terhesség alatt rendkívül sok egyed pusztul el, amit azonban nem veszteségnek kell tekintenünk, hanem a hibás egyedek kiszűrésének. Minél súlyosabb a kóros eltérés, annál hamarabb történik az elhalás. A nagyon korán elhaltak felszívódhatnak és esetleg nyomuk sem marad, csak az ultrahangvizsgálat bizonyítja, hogy amit láttunk, eltűnik a szemünk elől. A szervezet igyekszik az anyát a további viseléstől megkímélni. A terhesség elején a fogantatások eredményeinek 50%-a hibás, ami a természet szelekciójának következtében a terhesség végére, a szülés idejére 0,5%-ra zsugorodik. A kóros egyedeket a korai képalkotó eljárások már a terhesség első felében kimutatják, így az orvosnak és a családnak lehetősége van a kihordás vagy a terhességmegszakítás mellett dönteni. Figyelembe kell venni a rokkantság súlyosságát, kezelhetőségét és az egyén várható életminőségét.

A magzati betegségek diagnosztikája, sőt a kezelési lehetőségek továbbra is fejlődnek, ami nézetünket is sokszor befolyásolni képes. Könyvünk a jelenlegi állapotot tükrözi, ami azonban azt is jelenti, hogy a tudásunk folyamatosan bővül. A holnapi tudásunk a maiak alapjain nyugszik – ezért elődeink vívmányait lebecsülni nem szabad. Sokszor láthatjuk azt, hogy az új technikák tanúsítják azt, amit elődeink már sejtettek, de csak az új eljárások tették lehetővé a bizonyítást. (a szerzők)

Hivatkozás: https://mersz.hu/jakobovits-jakobovits-a-human-magzat-klinikopatologiaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave